Ez normális? Ha nem mit tegyek?

Milyen fiatal anyuka, egy 13 éves gyerekkel? Minimum 30 vagy.

És ha már egy matematikus-fizikus a férjed, nem kellett volna a vele töltött évek alatt megtanulnod, hogy a “relativitáselmélet” az egy szó? Vagy hogy vesszőkkel válaszd el a felsorolásokat? Olyan, mintha egy tini írta volna ezt ki... gyanítom, hogy pontosan az történt. Miért írkálsz anyukád nevéven?

Én ugyanígy viselkedtem ennyi idősen, bele voltam őrülve a természettudományokba, meg 13 évesen orvos akartam lenni. Azóta rájöttem, hogy ez nem az én világom, nem tudnék ezzel foglalkozni, inkább humán heállítottságú vagyok, de mai napig érdekesnek találom ezt a témát.

13 évesen alig voltak barátaim, a szociális életem különböző okokból egy tragédia volt. Most 18 éves vagyok, és vannak barátaim, meg gyakran járok el velük ide-oda. Fog még ez alakulni. Örülj neki, hogy művelődik.

13 évesen kezdtem novellákat írni, emelett az időm 99%-ban olvastam.

Hol tudományról, hol regényeket, ezerfélét, bővítettem a szkincsemet, faltam a könyveket és ontottam a - meglehetősen rossz, de akkor jónak tűnő - novellákat magamból.

Nem mindenki "barátnőzős" :)

Miért lenne baj? Már 10 évesen érdekelt a csillagászat.

Az már inkább probléma, hogy nincsenek barátai, de helyette nem tudsz barátokat szerezni neki. Abban támogasd, hogy ne érezze emiatt rosszul magát.