Normális ha egy szülő felizgul ezért zavarba jön, a kamaszodó gyerekétől?

Nekem gimiben a filozófia tanárom egyik órán előadta, hogy vajon szerintünk miért is szeretik az apukák a kislányaikat "lovagoltatni" az ölükben.

Azóta sokszor eszembe jutott ez, és gondolkoztam rajta, hogy vajon tényleg így van-e.

Elvileg ugyebár ez nagy ciki. Gyakorlatilag viszont sok-sok családon belüli erőszak van, ami itt kezdődik szerintem. Sajnos! :o((( Szóval azt hiszem, lehet benne valami.

Ami viszont biztos, hogy ha nem is jönnek izgalomba, az ellentétes nemű szülőnek valahogy egészségesen fel kell dolgoznia, hogy a gyermeke már nem kisgyerek. Pl. egy apa már nem ölelgetheti úgy a lányát, vagy nem hancúroznak úgy játékból, mint kislánykorában. A kölcsönös szeretetet máshogy kell kifejezni. És ez nehéz.

Én is nagyon apás voltam kicsinek, és csak pár évvel ezelőtt jöttem rá, hogy apám talán ezért is "vonult vissza", amikor felnőttem, nem érintett meg többet, én meg azt hittem, már nem szeret, ez nagyon fájt...

Szóval ez nehéz téma, és nem is tudom hogy kell megoldani, nekem eddig két lányom van, még nem vagyok/leszek ilyen helyzetben.

Anya-fia esetben nem tudom mi van, nekem nincs fiú testvérem, közelről ilyet nem láttam...

Összegezve szerintem normális, csak meg kell tanulni kezelni mindenkinek, és biztos vagyok benne, hogy ennek van "egészséges" módja.

Szerintem ez beteges. Éppúgy amikor egyes szülők ezen az oldalon pedofil képeknek tartják egy pucér kisbaba képét.

Nem hiszem, hogy az én apukám azért lovagoltatott anno az ölében, mert felizgult ettől! Sőt a férjemből sem nézem ki (3 lányunk van)

Szerintem minden olyan gondolat mögött, amely szexuális szándékot lát egy gyerekben, valami bereges pervezió húzódik. Mindegy melyik oldalról nézem.

Pl. Anyuka feltöltött ide egy strandolós fotót a gyerekeiről és máris közölte vele egy két anyuka, hogy ezen majd pedofilok fognak élvezkedni! Nekem eszembe sem jutnak ilyen gondolatok, hiszen én az aranyos gyerekeket látom bennük.