Miért csinálja néha ezt az anyukám? (szeretem nagyon)
Figyelt kérdés
Nem vagyok egy nagyon jó lány 13 évesen mindig csunyán és flegmán beszélek az anyukámmal (hát azért nem mindig de egy héten 4-szer kb) és anya olyankor mindig megver volt olyan hogy vérzett az orrom ugy persze nem csak engem üt az anyukám hanem barátnőmet isaz ővé meg mindegyik barátmőmet. de nekem ez már nagyon rosszul esik hogy akármi van megtép meg ilyenek akár még egy üzletbe vagy egy boltba is. Barátnőimnek azzal panaszkodik hogy nem tartok rendet a szobámban meg stb...(ez igaz is) De az imént olvasom hogy egy gyereket megütni tilos. akkor most hol járunk? meg nagyon sokszor csinál velem olyat ami nem esik jól nem verésre gondolok
hanem pl: múltkor mondja menjünk be a városba én azt hittem azért akarja hogy ketten legyünk utánna meg kiderült hogy a testvérét várta hogy majd elbeszélgetnek. Persze én le voltam sz*rva mikor mondtam neki este kaptam egy pofont mint mindig ha vaami van
de nagyon SZERETEM mert jó anya de miért csinálja ezt??
hát köszi utolsó nem tudom csak akkor nem igazán foglalkozik velem amikor ott a testvére meg testvéreim.. meg a barátnőimt is meg szokták verni.. de azért köszi
2010. jún. 5. 21:00
12/25 A kérdező kommentje:
utolsó azért nem mert szeretem és annyira talán nem vészes engem nem érdekel hanem az a legrosszabb hogy tesom megüt meg lökdös és egyszer már majdnem eltörött az orrom anyunak nem mertem megmondani
szal szerintem anyátol jogos de a tesomtól már nem
2010. jún. 5. 21:03
13/25 anonim válasza:
engem sosem vertek meg a szüleim és úgy gondolom nem bánták meg. nagyon jó a viszonyunk, nagyon szeretem őket. anyukámmal különösen jól megvagyunk. mindent elmondok neki, olyan dolgokat is amiket mások nem mondanak el a szüleiknek. én soha nem éreztem úgy, hogy az öcsémmel többet foglalkozik, egyformán szeret minket. ha van szabad ideje, azt velünk tölti, az igaz, hogy a testvérei messze laknak, de ha eljönnek, akkor sem érzem, hogy le se sz*r. na ennyit rólam, csak azért írtam mert szerintem ez a normális állapot.
ne beszélj csúnyán az anyukáddal, azt én sem teszem soha. szerintem nyugodtan elmondhatod neki mi a problémád. mond neki hogy ez számodra nagyon megalázó (de csak ha így gondolod. én annak érezném...) ígérd meg (és tartsd is be) hogy megváltozol, de kérd meg, hogy ő is változtasson. én biztos elbeszélgetnék anyukámmal, te se félj ezt tenni. de előfordulhat az is, hogy kicsit talán túlreagálod. nem a verést, hanem hogy a testvérével foglalkozik és hogy le se sz*r. ezt csak ti tudjátok elrendezni egymás között, de azért jól teszed ha segítséget kérsz.
16/L
2010. jún. 5. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
14/25 anonim válasza:
Kössetek kompromisszumot! Te szépen beszélsz Anyukáddal és rendesen viselkedsz, Ő pedig nem ver! Ez ilyen egyszerű!!!
2010. jún. 6. 07:28
Hasznos számodra ez a válasz?
15/25 anonim válasza:
"Az édesanya feltételek nélkül szereti gyermekét.Anyánk nem azért van, hogy megtanítson bennünket az egyszeregyre. Egészen másért. Anyánk közelében biztonságban érezhetjük magunkat, hozzá bármikor betoppanhatunk hívatlanul is. Kisírhatjuk magunkat a vállára borulva, és panaszkodhatunk másnap reggelig. Diétás korszakunkban is teletömhetjük magunkat az ő finom süteményeivel. A jó anya-lánya kapcsolat örökre felvértez minket a külvilág támadásaival szemben, biztonságot ad.Persze, vannak anyák, akik szeretik ugyan a gyerekeiket, csak szüntelenül éreztetik velük, hogy nem „teljesítették elvárásaikat“.-Ezt láthatjuk a Te esetedben is,-az anyák az esetek túlnyomó többségében csak azt adják tovább lányaiknak, amit saját anyjuktól láttak: az elavult nevelési modellt. Sokan közülük (tudatosan vagy ösztönösen, egyre megy) nem adnak biztonságot, hanem inkább komplexusokat nevelnek lányaikba! Pedig (mint fentebb írtuk) az anya véleménye a legfontosabb a lány számára! Ha az anya gátlásokat olt bele, a lány egész életében küszködni fog. Éppen ezért minden anyának (és, persze, apának!) meg kellene jegyeznie: a legfontosabb, hogy ne kritizálja tapintatlanul a gyerekét! Inkább szeresse, dicsérje őt! Az igazságtalan szavak, meggondolatlan, gúnyos megjegyzések ugyanis mély lelki sérüléseket okozhatnak. Meglehet, a mi gyerekkoruk sem telt másként, mint azzal, hogy alábecsültek bennünket. Ezt pedig sosem tudjuk elfelejteni. Éppen ezért kell tudatosítanunk, hogy ez a gyereknevelési módszer régóta elavult!"
2010. jún. 6. 10:59
Hasznos számodra ez a válasz?
16/25 anonim válasza:
Mi lehet hát a megoldás? Az arany középút. Kedves édesanyák! Próbáljuk megérteni, hogy lányunk bizony felnőtt már, cselekedeteiért saját maga felelős, mint ahogy minden felnőtt ember (az édesanyák is)! Ne zsaroljuk, ne próbáljuk manipulálni a magánéletét, ne akarjuk jobban tudni, neki mi a jó! És ne várjuk el azt se, hogy örökké hálás legyen nekünk azért, amit érte tettünk, hiszen ugyanezt ő a saját gyerekének adja majd vissza. Kedves lányok! Ne nehezteljünk édesanyánkra, amiért nem úgy él és viselkedik, ahogyan elvárjuk tőle! "Ne sírjuk át az éjszakát, ha nem értékelte életünk első tortáját, amellyel pedig annyira szerettük volna őt meglepni! És ne vegyük szavait szentírásnak — legfeljebb tanácsoknak, melyekkel időnként kéretlenül is ellát bennünket! És ha már mindketten felnőttünk, bánjunk egymással úgy, ahogy felnőtt emberekhez illik: tisztelettel, szeretettel, megértéssel. "
2010. jún. 6. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
17/25 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Anyuba csak ez a hiba szeret engem tudom mmert mindig kedves addig amég nem mondok neki valami rosszat. Csak az iskolába ha elfáradok akkor ingerültebb vagyok és... csunyán beszélek vele de 20 perc múlva kibékülünk. És én is mindent elmondok neki de nagyon sokszor úgy érzem nem figyel rám... nem érdekli mit mondok. Megértem mert 14 éves volt mikor az anykája meghalt. De azért kéne rám jobban figyelnie mert nagyon SZERETEM.
2010. jún. 6. 14:02
18/25 anonim válasza:
Figyelj, én sem vagyok egy jókislány, én is szoktam néha flegmázni, meg a szobámba is mindíg kupi van. De engem soha-de soha nem ütött meg anyukám! És azzal kb.szart se fog elérni anyukád ha megüt, max.azt, hogy egy lelkibeteg, magába zárkózott kamaszt csinál belőled, ami ki fog hatni a felnőtkorodra is. És ha ezt tovább folytatja, akkor te is előbb-utóbb meg fogod utálni.
Szerintem, (ha tényleg ennyire gáz a helyzet, és nem tudsz hatni anyudra) ha kijárod az általánost, menjél el koliba, és mivel kevesebbet fogsz találkozni anyukáddal, a viszonyotok is jobb lesz.
13/L
2010. jún. 9. 17:01
Hasznos számodra ez a válasz?
19/25 anonim válasza:
vegyél vissza az arcodbol....meg üt...és akkor mivan? engem is ütött meg már apám...nagy cucc ez van...ami nem ől meg az csak megerősit....enyi...
2010. jún. 9. 20:30
Hasznos számodra ez a válasz?
20/25 A kérdező kommentje:
Köszönöm mindenkinek utolsó nagyon igazad van ami nem öl meg az megerősít utólsóelötti száz% hogy nem már 2 hete nem ütött meg mert megbeszéltem vele. Kiabálni kiabál akkor is ha nem mondtam semmi rosszat de ennyi kell a szeretethet
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: