Szülők mit szóltok ahhoz, hogy a gyereketek elmenne és venne magának ebédet ha nincs otthon senki?

1. miért nincs megbeszélve hogy honnan lesz kajája a gyereknek? Hiába vagyok 18 éves, mindig megbeszéljük mielőtt elmennének itthonról hogy mi a terv, hétköznap általában viszek magammal házi/rendelt főtt kaját, ha itthon vagyok egyedül akkor vagy hagynak meleg ételt vagy főzök, néha a városban veszek ebédet, de nem fordul elő olyan hogy otthon szembesülök vele hogy nincs mit enni.

2. Ha már nincs otthon semmi kaja, akkor persze, menjen le és vegyen, inkább mint hogy vajas kenyeret ebédeljen, ha megengedhetik maguknak.

3. 2000 Ft egy személyre egy étkezésre viszont sok. Belvárosban rengeteg helyen lehet 1000-ből, max. 1500-ból hatalmas adag kaját szerezni. És nem péksütit, hanem sülthúst rizzsel.

De továbbra is, ha anyagilag nem megterhelés, miért ne?

Hálisten, nem kell ilyenhez hozzászólnom, az én gyerekeim kb 10 éves koruktól maguk akartak kisebb dolgokat csinálni maguknak.

Vannak olcsó pékáruk, amik egészségesek.

Csodálkoznék, hogy megbízna idegen ember főztében, és abban is, ha 2000 ft-ot kidobna az ablakon. Az egy jó antikvár könyv, vagy egy jó koncert esetleg.

Hogyhogy nem tud főzni? Olvasni sem tud?

Ha van rá pénze és nem az enyémet költi miért ne.

Bár 2000-ért én is sokallom, de ha most egyszer előfordult nem tragédia, de azért máskor lehetne valami olcsóbb helyen és akkor akár kétszer háromszor is kitelne belőle.

Amúgy szerintem már egy 18 éves fiú még ha nem is tud főzni, a netről sok mindent le lehet már nézni a mai világban. Egy tojásrántotta, vagy egy sült krumpli nem nagy szám egy 18 évesnek. Már nem baba, nem kisgyerek.

De ettől függetlenül ha úgy van miért ne ehetne néha valami olcsót, de főttet valahol. De ha megtanulja az egyszerű kajákat elkészíteni azzal csak több lesz, valamint ha kolis lesz nagyon jól fog jönni. De még lehet majd egy későbbi házasság során is.

Én amúgy nem vagyok az az anya aki mindent aranytálcán kínál a gyerekének, férjének. Meg nálunk amúgy is a férjem is szokott főzni ha úgy van. Mikor ki. De nekem ilyen volt a nagypapám, ilyen volt az apám. Tehát nálunk nem volt idegen hogy férfi főz. És még milyen finomat! Hú, eszembe jutnak ízek amit egyikőjük másikójuk milyen istenien tudott elkészíteni. Na hát én azóta sem! Bár azt mondja a férjem hogy van amit én tudok a világon a legjobban. De én is így vagyok néhány ő általa elkészített kajával.

Visszatérve. Én amúgy azt is el tudom képzelni, hogy eszik otthon kent kenyeret és majd ha anyuka, szülők megjönnek akkor eszik, mikor főz anyuka majd.

De igazából most úgy gondolom, hogy a legjobban az anyagiaktól függ minden.

Ha jómódúak és belefér miért ne ehetne máshol.

Ha nem annyira jómódúak akkor legalább anyuka most látja a fia mit tesz ha nincs kaja véletlenül. Na most vagy főz neki mindennap, vagy megtanítja főzni vagy megtanítja hogy egyen olcsóbb helyen és akkor tovább elég az a pénz.

Ha pedig szegények én nem hiszem, hogy elmegy kétezerért enni valahova.

Én esküszöm még magamra soha nem költöttem egy kajára 2000ft-ot. Amióta a világon vagyok. Se gyerekkoromba, se kamaszkoromba, se ifjúkoromban, se felnőttként.

Nálunk ha elmegyünk egy kínai kajáldába kajálni akkor hármunknak 3e ft max amit költünk. Még üdítőt is ritkán veszünk, hogy arra se kelljen költeni. Meg kihasználjuk ha lehet hogy x idő után féláron van a kaja.

De miért kérdezed kérdező ezeket? Mi az apropója?

Leszidott anyukád mert ennyit költöttél? Vagy miért kérdezed?