Segítség? Nagyon félek.

De édiiii vagy <3

Két dolgot tudsz tenni vagy:

1.,felvállalod aztán lesz ami lesz.

2.,sokat hallgatod ezt a videot és aztán ugyis visszfogod tudni magad "fogni"..és majd ott gondolj valami másra.vagy mikor már érzed,hogy sírsz szaladj/menj ki a wc.re,mosd meg az arcod-nyugodj le aztán menj vissza :)

És ne aggódj ilyenek miatt.Sok Sikert :))

14/L

Én is ilyen vagyok.Féltem is ettől,mert az osztálytársaim mások voltak...Aztán úgy mentem el,hogy lesz ami lesz,ha sírok hát sírok.Ilyen vagyok,és kész.

A ballagáson már többen is könnyeztünk az osztályból.Néhány tanár megtanult egy gyönyörű dalt és elénekelték nekik,az énektanárnő kísérte zongorán.Annyira szép volt,mosolyogtam,de közben könnyeztem is.

Senki nem szólt meg érte,bár lány vagyok.

Azóta is úgy gondolom,hogy ha kell,hát sírjunk.Nem szégyen,még fiútól sem.Alkalmakkor bizony a fiúk is megkönnyeznek egy-egy dolgot.

Tényleg szép a dal,ami a ballagásotokon menni fog.

Nekünk ezt énekelték a tanárok:

http://www.youtube.com/watch?v=5_vzT2Syi6o

Ez is nagyon szép:)

15/L

Az előbbiek tippjét tudom én is mondani: tedd rá ismétlésre, hallgasd meg, amíg untig nem rögzül beléd. De nyugi, nem te leszel az egyetlen, aki ejteni fog pár könnyet. :) Én is valamikor 12 évesen sírtam utoljára, pedig nekem az egyik "életelvem", hogy férfi ne sírjon soha, vagy ha muszáj, hát úgy tegye, hogy senki ne lássa. Röviden: nem gáz az. Meg az sem, ha te hajlamosabb vagy kimutatni az érzelmeidet. Hidd le, mindegyikőtökben ott lesz egy tüske, hogy talán most találkozik utoljára a teljesen összerázódott csapat. Aki ezt letagadja, az csak játszani akarja a nagyfiút/nagylányt, de hogy igazat nem mond az is biztos. :)

F/20