Mi a véleményetek az "értelmiségi" gyereknevelésről?

14 éves, budapesti fiú vagyok, egy elit hatosztályos gimnáziumba járok. Az elmúlt egy-két hónapban rádöbbentem pár dologra. Annak ellenére, hogy intelligens, okos, művelt gyerekek járnak az iskolánkba, a nagybetűs életről fogalma sincs egyikőnknek se. A legnagyobb önálló teljesítmény, amit fel tudunk mutatni, az az, hogy el tudunk jutni a suliba tömegközlekedéssel. Ez szerintem annak a következménye, hogy a szüleink mindig mindenben "kiszolgáltak minket kisebb korunkban, az egyetlen elvárás az volt, hogy tanuljunk jól. Emellett az osztályból mindenki minden délután otthon ül, vagy különórán van, de nagyon ritkán vannak együtt a barátok, illetve a másik nemre is úgy néz a többség, mint az alsósok. Pedig a szüleink semmit nem tiltanak meg, a látszat az, hogy nagyon jó fej, engedékeny szülők, viszont kisebb korunkban annyira belénk nevelték a "tanulni, tanulni, tanulni, mást se csinálni" mentalitást, hogy eszünkbe se jut szórakozni, kiengedni a fáradt gőzt. És emiatt így 8.-ban már elég stresszesek a mindennapjaim, csak tanulok és otthon vagyok. Mit gondoltok erről? Miben vagytok mellette, és miben ellene? Szülők és gyerekek válaszát is várom!