Miért nem értenek meg a szüleim?

Amikor beszéltek erről, mindig említsd, hogy te igenis az szeretnél lenni, amit szeretnél csinálni.

Az egy dolog, hogy ők minek "szánnak".

A jelentkezéskor pedig úgyis nagykorú leszel, szóval oda adod be a jelentkezésedet, ahová akarod.

Valahogyan próbáld velük megértetni, hogy ez a te életed, a te döntésed. Egy gyereket nem lehet orvosnak "szánni", nem azért vállaltak gondolom, hogy legyen egy orvos gyerekük.

Mondd el nekik, hogy örülsz, hogy ennyire aggódnak, de te a saját életed fogod élni.

hát van benne valami

a szociális szférát az ember soha nem a pénzért választja, inkább küldetésből

viszont egy magánpraxisra már lehet jövőt alapozni

nehéz kérdés

Engem is orvosnak akartak, és gyógypedagógus lettem :) A nagymamám még évekig sápítozott mikor egyetemre jártam, hogy miért nem orvosnak mentem.

Az tény, hogy ebből meggazdagodni nem fogok, de nem is ezért csinálom.

A kérdésedre válaszolva, miért kéne hogy a szüleid döntsék el, mi lesz belőled? Lassan 18 leszel (bár nem írod hanyadikos vagy, de gondolom 11), majd ha arra kerül a sor, egyszerűen abba a felsőoktatási intézménybe jelentkezel, ahová te akarsz.

Addig is adagold szépen, hogy mégsem leszel orvos, téged más érdekel. Van még időd, csak elfogadják.

Talán a maximalizmus, vagy egy beteljesületlen gyerekkori álom áll a hátérben a részükről. Javaslom egyenként beszélj velük, ha esetleg vitára kerülne a sor, akkor ne érezzék, hogy áll mellettük valaki, legyenek egyedül ellenek.

Elcsépelt tudom, de az érvelésedet kezd a pénzzel/fizetéssel, mert lefogadom a megélhetésen vannak kiakadva, utána az elhelyezkedést részletezd, vagy egész egyszerűen vezesd le nekik pro/kontra az egészet, ismét hangsúlyozom külön-külön, mert az egyik jelenléte befolyásolhatja a másikat, hisz, mint férj és feleség ki akarnak állni egymás mellett, még ha a gyerekük is a vitapartner. Igyekezz objektív maradni, minél tényszerűbb vagy, annál hihetőbb, bár néha egy kis személyeskedés se árt. Próbálnak majd a részletekbe belekötni, szóval készülj fel az álláspontod megvédésére. Ha anyu és apu megvoltak, mehet mindkettőjükkel.

Szerencséd hogy olyan szüleid vannak akik megakadályoznak életed legnagyobb baklövésében! Mert aztán 6-10 év múlva már hiába fogsz sírni, nem lehet visszacsinálni.

Mellesleg szerintem ha elvégzed az orvosit nyugodtan lehetsz még óvónő. Viszont az OKJ-val az életben nem leszel orvos. Szóval jól gondold át hogy mit akarsz, mind kettő nemes hivatás, csak az egyikbe éhen halsz.