18 évesen nem túlzás ez?

Szerintem nem jó ez így. Legalábbis az alapján, amit a szüleim mondtak erről:

17 vagyok. Péntek esténként beszélgetős, filmnézős, kocsmázós, csocsózós estét tartunk, ahonnan az utolsó busszal megyek haza, azaz fél 12 körül vagyok otthon. Ez a megszokott, erről nem is szólok előre.

Ha egész éjszakás buliba megyek, akkor arról azért szólok, hogy ma este nem jövök haza, ne várjatok, reggeli busszal jövök. Elengednek, csak szóljak, és legyen a telefonom bekapcsolva. Eddig még nem volt gond ebből.

Na most. Megkérdeztem anyukámat, hogy miért nem kevesebb ideig enged el, erre azt válaszolta, hogy amíg megbízható vagyok, addig elenged így. Ha ez változik, akkor az ő engedékenységének is vége szakad.

Ebből következtetve: Nem lehet, hogy valamit csináltál, amitől nem bíznak meg benned?

Szerintem orulj, hogy olyan szuleid vannak akik aggodnak erted. Manapsag a szulok nem torodnek ezzel, pedig szerintem halas leszel meg ezert nekik. En anno ugyanigy ereztem mint Te. Nagyon zavart, hogy a kortarsaim akarmeddig kimaradhatnak...

Tudom, hogy szent beszednek tunik, nekem is annak tunt akkor..

Pedig akkor meg nem volt ilyen mocskos vilag mint ma..

A szuleid csupan feltenek, mert igazan fontos vagy nekik es fontosnak tartjak, hogy vidd valamire az eletben. A kornyezetunk hat rank. Ez mindenkire igaz. Azokra is akik ejszaka tizenevesen az utcat jarjak. Persze nem mindenki cöpizni (kabitoszer intravenas hasznalatara hasznalt szleng kifejezes) jar ki 7 utan, de harminc evesen is hazamegyek ha keso van. Tudod anno nekem nagyon szarul esett ugyanez es ver cikinek tartottam, de az a tarsasag akikkel akkoriban mozogtam..... talan reggelig maradhattak kint, de ma egyikuk sem tart sehol. Nyilvan ettol nem jut a pokolra aki nem fekszik le idoben. Nehez dolog lehet szulonek lenni. Neked is es nekik is turelmesnek kell lenni.

Ha biztonsagban tudnak, nyilvan kevesbe agodnak. Beszeljetek meg!

Nalam ez ugy mukodott, hogy a szuleim jo kapcsolatban voltak a barataimmal. Megismertek egymast. A szukebb barati korben mindenki ismerte mindenki szuleit, pedig nem voltunk szomszedok. Ha a szuleim tudtak, hogy egyutt leszunk vegig es egyutt is jovunk haza, akkor volt, hogy tovabb engedtek el. Nem eltem vissza a bizalmukkal igy fokozatosan nott a poraz hosszusaga, ( persze ez nem poraz volt am ).

Szerintem sokaig nem aludtak nyugodtan amig csak haza nem ertem.

Ha nekem lenne tizennyolc eves gyerekem aki ugye mar felnott.... Hat nagy gondban lennek. Nehez dolog ez, de mindenkeppen egyertelmu jele annak, hogy a szuleid nagyon szeretnek es feltenek Teged.

De szivesen cserelnek Veled!!

Tudod ez a felnott szabadsag olyan "csaszar meztelen" erzes...

Legy turelmes!

Szuleidet csokoltatom.

(Jol nevelt Rossz gyerek voltam, a tanaraim reme)

Attól függ, fiú vagy-e, vagy lány. Ha lány lennék, nem is akarnék később hazaérni nagyobb városban, mert lehetnek bajok.

Én kb 16 éves korom óta akkor érek haza, amikor szeretnék.

18F