Kamaszkorban jobb egy kistestvér, vagy kisebb korban? Nekem sajnos nem lehetett.
Nekem nem lehetett kistestvérem,pedig annyira szerettem volna!És itt volt egy 32 éves anyuka,akinek 14 éves a lánya,és az anyuka azt kérdezte,hogy örülni fog-e a lánya,vagy féltékeny lesz-e a kistestvérre..és akkor majdnem megszakadt a szívem!És sírtam.És odaírtam a válaszomba,hogy én körbecsókolgatnám az anyukát a lány helyében.Meg írtam privátot is az anyukának,amire még nem válaszolt.Mindenesetre most véleményeket szeretnék kérni,hogy mikor jobb szerintetek egy kistestvér?Kamaszkorban vagy kisebb korban?
(A saját véleményem szerint kamaszkorban sokkal jobb,mert akkor már tudsz segíteni jóval többet,és felelősségteljesebb is vagy.)
17/L
válasza:Csak azt tudom mondani, hogy szerintem mi:
Mindenképpen kiskorban. Egyrészt mert akkor együtt nőnek fel a gyerekek, nincs az, hogy valaki 17 évig egyke, aztán hirtelen belecsöppen az életébe egy másik. Kamaszkorban az embert nem feltétlen az köti le, hogy vigyzázzon egy kisgyerekre. Barátot/barátnőt macerásabb felhozni, tanulni másabb, pléne, ha a szobájába rakják be a gyereket. Én biztos, hogy kikészültem volna.
Nekem vannak testvéreim, 35-36 évesek. Az égvilágon semmit nem tudok velük kezdeni. Én 18 vagyok, ők meg régen flnőtt emberek, saját családdal. Lényegében azt szoktm mondani, hogy nincs is testvérem, mert egy évben, ha kétszer látom őket, már sokat mondtam. Persze lehetséges, hogy más családban ez máshogy van, de valljuk be: egészen különbözik egy 17 és 35 éves testvérpár, mint egy 16 és egy 18 éves testvér.
Hát igen,a te eseted az úg ymás.Viszont ugye nekem tapasztalatom van(nem testvértől,ugye mert írtam,hogy nincs),hanem pld.unokatesóméknál 2006-ban megszületett az első unokaöcsém.Na vele rengeteget voltam,hozzám is szokott,de nagyon.Aztán ugye elszoktunk egymástól,mert kevesebbet jártak ki,én meg nem értem rá akkor bemenni,mikor a középiskolát kezdtem.Az előző tanévben(2012/2013) voltam nokatesóm feleségénél matekozni.Ugye már van egy 3 éves kislány is,de vele nem találom meg a hangot,mert vele nem voltam annyit.
Aztán van egy másik unokaöcsém,na vele tényleg keveset voltam,de amikor vele voltam,akkor nagyon szerettük egymást.Aztán van egy másik kislány is,bár ő már nem olyan kicsi,8 éves.Őt 2,5 éves kora óta ismerem,2006 óta pontosan,amióta ideköltöztek.Vele nagyon jól megvagyok,olyanok vagyunk szinte,mint a testvérek.Sokszor a testvérének is hív.:) -az apja viszont sajnos egy barom.-
De szóval a tapasztalataim során kiderült,hogy én ezen a pályán(gyermekgondozás,babysitterkedés) szeretném tovább folytatni a tanulmányaim,az életem úgy alakítani,hogy lehessek babysitter és gyermekgondozó.És most haladok is a célom fele,remélem sikerül is elérnem.Én szeretek és mindig is szerettem foglalkozni kisebb gyerekekkel,és talán egyszer fordult elő,hogy nem akartam vigyázni unokaöcsémre,mert fájt a fejem,hasam,mindenem..:') Meg keresztanyám kérte volna,nem a gyerek anyja,és én keresztanyámat szívemből utálom,az okom megvan rá.
De mindegy,a VÁLASZOKAT továbbra is várom!
Minden választ POZITÍVAN ÉRTÉKELEK!
válasza:
válasza:Emberfüggő.
Én 6-7 évesen is azt mondtam, hogy nem szeretnék kistestvért, és most, 15 évesen is ugyanígy vagyok vele.
Akkor igazából nem tudom, mi okom volt ezt mondani, de ma már az az oka ennek a hozzáállásnak, hogy egy kistesó mellett nem tudnék tanulni, nem tudnék ennyi időt a barátaimmal eltölteni, stb.
Rengeteg időt és energiát elvesz az ember életéből egy kistestvér.
válasza:Hát én 4 éves korom óta tiltakozok ellene és hála istennek,hogy azóta sincs. De szerintem kisebbkorban jobb,mert együtt nőnek fel, pl ha most születne egy kistesód 4-5 éves lesz, te meg elköltözöl a férjedhez és sajátod lesz...
17L
válasza:Kisebb korban szerintem sokkal jobb. 3 éves voltam, amikor a húgom megszületett és szeretem, viszont ha most születne kistestvérem, biztos nem örülnék, főleg, hogy nem rajongok a kisgyerekekért.
16/L
válasza:Érdekes... rám néha rám tör az ,hogy de jó lenne most egy kis tesó(csecsemő) akivel tudnék játszani , dajkálni őt stb.
De ugyanakkor később rájövök ,hogy kevesebbet mehetnék itthonról el. nehezebb lenne a tanulás és (mivel nagy szobám van) ezért valószínű ,hogy később hozzám kerülne és idegesítene a sírás éjszaka pl.
Én magam is kis tesó vagyok a bátyám és köztem 5 év van. Most már értem ,hogy ő mit érzett akkor amikor én kiskoromban levakarhatatlan voltam (gyakorlatilag mindig).
Onnét tudom , hogy van egy 2. unokatesóm (k. 3-4 éves) és amikor jönnek hozzánk v. mi megyünk akkor mindig a nyakamon lóg. Olyankor indig úgy kezdem ,hogy jaj ne már megint ez a gyerek. De mindig játszok vele és igazából jól is esik egy kicsit.
De hosszútávon tuti nem lennék jó nővér ,mert hamar bele tudok unni.
válasza:Szerintem is kisebb korban. Nekem két öcsém van. Az egyik 1,5 évvel, a másik 3 évvel fiatalabb nálam. Néha már ezek a kor különbségek is soknak bizonyulnak. Nemhogy 15-16 év...
Ha nekem most születne testvérem biztos örülnék, de nem lenne olyan tiszta az örömöm, mint kis koromban. Valoszínüleg már előre bosszankodnék, hogy a kicsi lehet nem hagyna aludni, nekem is sokat kéne segítenem körülötte, miközben a magam kis piti tini problémájim is elegek, néha nekem kéne vigyáznom rá, miközben valoszínüleg én jobban is eltudnám tölteni az időmet. Nem tudnék testvérként tekinteni rá, inkább valami közeli rokonnak tekinteném. Bár lehet örülnék, de szerintem az a jó, ha a testvérek "szövetkezni" tudnak, együtt játszani, együtt nőni fel, valamennyire megbeszélni a titkaikat stb.
15L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!