14-15-16éves gyerekeitek mit, mennyit és milyen időközönként segít otthon?

szerintem nagyon változó. én ismerek olyat aki semmit nem csinál otthon, még egy kenyeret sem ken meg magának, meg olyat is, aki (mint ahogy itt is írtátok páran) mindent megcsinál. én valahol a kettő között vagyok félúton, bár már nem igazán lakom otthon (20 éves lány vagyok), és szerintem ez az arany középút a legszerencsésebb. az sem jó, ha a gyerek nem csinál semmit, meg az sem ha átveszi az anyja szerepét.

ha nekem gyerekem lesz tuti tanítgatni fogom a háztartás vezetésére, mert különben olyan lesz mint a barátom, (együtt lakunk) akit az anyukája hozzászoktatott a teljes kiszolgáláshoz, és most ott tart a barátom 25 évesen, h egy pólót nem tud rendesen összehajtogatni...

13 éves koromig szinte semmit nem segítettem sem én, sem az anyukám, mivel együtt laktunk hármasban a dédimmel, így mindent ő csinált. Akkor ez természetesnek tűnt.

13-15 éves koromig rendet tartottam a szobámban, a szennyest kivittem a szennyestartóba, hetente 1-szer mosogattam és 2-szer felsöpörtem-felmostam.

Aztán született egy kisfiam, összeköltöztünk az apukájával, azóta 85%-ban mindent én csinálok. Szerintem ennek kb ez a három fokozata van (csak az utolsó az esetek 90%-ban 10 évvel később jön) :)

én szokta elég sokat !!de vmikor semmit

de anyának se az nem jo ha segitek se az ah igen

de akkor többet szoktam segiteni ha szeretnék vmit

Xd

Húgom 16 én 19 vagyok lány és van két bátyám is 24 és 29 évesek.

Mi mindig segítettünk otthon a ház körül. A fiúknak könnyebb volt mert anya szerint a fiúk nem végezhetnek női munkát. Ezért ők főként csak porszívóztak és levitték a szemetet és persze alap, hogy a saját szobáját mindenki rendben tartja. Mi a húgommal még mindig otthon élünk és minden nap segítünk anyunak a konyhában. Persze nem szeretjük, de hát az edény nem mossa el magát:) Ennek főként csak előnyei vannak, én és a húgom már 13 évesen szinte bármit megtudtunk főzni. Persze a gyerekek sosem szeretnek segíteni, de ha tisztelnek a gyerekeid és nem mondanak neked nemet, akkor bármit megcsináltathatsz velük kórtól függetlenül.

Mi sem szerettünk 12 évesen mosogatni, felmosni... de csak mertünk volna nemet mondani. Két pofon kíséretében dolgozhattunk tovább. Nem mondom, hogy üsd meg a gyereket, de ha azt mondod neki, hogy te most felmosol, akkor mosson fel. Minket sem vertek agyon. Nem tudom mondjuk 10 évesen megkaptuk a magunk anyai pofonját és még itt vagyunk nem haltunk bele. Gyerekek vagyunk nem porcelán babák!

Mondjuk én már nem tartom magam gyereknek, de mi annyira tiszteljük a szüleinket (pedig nem tökéletesek, és jó párszor nagyon elvertek minket) hogy még a 29 éves bátyám is szót fogad mikor hazajön és soha egy szóval sem sértené meg a szüleinket, nem úgy mint a legtöbb mai elkényeztetett gyerek.

19/L

Gyerekek, nagyon örülök, hogy olvasgattam itt! Mostantól jobban odafigyelek arra, hogy a lányom érezze, hogy minden segítségnek örülök! Talán nem mindig mondom ki, és lehet, hogy észre sem veszi rajtam, ahogy a Ti szüleitek sem. Ez baj. :(

Én igyekszem úgy csinálni, hogy ne csak elvárásaim legyenek, de Neki se! Eddig jól megvagyunk, remélem, Ő is így érzi!

14 éves lány anyukája

hát délután amikor hazaérek nincs időm ilyesmire tanulok utána tv és alvás. nem tud belekönti. egyszer kirpóbáltuk hogy segítek de nem ment kaptam három egyest. azóta nem kell segítenem csak tanuljak jól. Ha mégis rossz jegyet hozok jön a duma, hogy "más még segít is otthon és mégis jól tanul". A kérdés hogy ki is ez a más? :D

Hétvégén kitakarítom a szobámat, kitisztitom a macskaházat/almot/ilyesmiket. Tehát saját dolgokat.

Mosogatni nemkell, mosogatógépünk van. mosni szintén. takarítani meg nem tudok mert hétfőn délelőtt szokott anyukám. itthon dolgozik.

tehát én jól járok nagyon.