Kamaszok, ha egy osztálytársatok alig beszélne valamit, meg nem szívesen venne részt közösségi dolgokban, mennyire közösítenétek ki?

Egyáltalán nem közösiteném ki!Miért?Én egyébként szerettem az ilyenekkel beszélgetni és sokszor nagyon érdekes dolgokat hallottam és tanultam is.Az h nem keresi a jo életü,elkényeztetett nagymenők táborát,az lehet h azértvan,mert gondjai vannak otthon,esetleg lekileg megviselt,vagy valami trauma érte.

Nem is értem h miért kell az ilyen embert kiközösiteni!

És általában(mert vannak kivételek) ezek a legnormálisabb emberek az osztályban vagy a suliban.Nekem is volt egy ilyen osztálytársam,kiderült h azért ilyen mert lelki trauma érte,továbbá sportot üztek a kedves szülök abbol h minden nap megverték,csak ugy edzésből,mert azt mondták neki a szülei h utálják őt,mert csak ugy jött és nem tervezett gyerek volt.Az ilyen szülőt csak simán tarkon lőném,aztán odadobnám a kutyáknak,ha persze az embert nem csuknák le ez miatt állatkinzás cimszo alatt.

És általában megfigyeltem h az ilyen csendesebb kiközösitett emberek lesznek a legnormálisabbak is.És sokszor többre is viszik,mint a kis dáma kisasszony osztálytársai.Lehet h ök is viszik valamire,de hnem a saját s'ggükön sz'rják a dolgokat,az is biztos!

Teljesen magamra ismertem. Én is mindig kimaradtam mindenből, nem akartam semmiben részt venni, és teljesen ki lettem közösítve, ami nem esett jól. A szívem mélyén mindig mindenkivel jóban akartam lenni, és jól esett volna, ha valaki odajön, és azt mondja, hogy "gyere már te is!", de nem így volt. Új társaságba nehezen illeszkedtem be, senki nem barátkozott velem, az elején próbálkoztam, de mindig az lett a vége, hogy viccet csináltak belőlem, meg legtöbbször olyan kérdéseket tettek fel, amire bármit válaszolok, az rossz (és ezt nagyon utáltam!)

Szóval nem, nem kell kiközösíteni senkit! Inkább kicsit barátkozni kell vele, hátha megenyhül és ő is aktív vagy aktívabb tagja lesz a társaságnak!:)