Ez egyszerűen undorító. Mit tegyek?

Én is édesanya vagyok és ezt elfogadhatatlannak tartom, megértem, hogy nagyon mérges vagy. Az emberi kíváncsiság viszont gyarló. Emellett anyukádnál az is ok lehet, hogy nem bízik valamiért teljesen benned.

Nem tudom hány éves vagy, de épp itt az ideje, hogy a határaidat kiépítsd. Meg kell mondani a szüleidnek, hogy annak ellenére, hogy a gyermekük vagy, különálló lélek és különálló test. Természetesen ők állnak feletted , de ez nem ok, hogy a hatalmukkal visszaéljenek. Kérd meg őket, hogy tartsák tiszteletben a te kis privát szférádat és írásaidat, mert ez a te titkod és, ha úgy érzed, akkor úgyis megbeszéled velük. Viszont, ha ilyen van, akkor soha többé nem fogsz bízni bennük. Te szereted őt (anyudat), de most csalódtál benne. Kérdezd meg, hogy miért tette ezt?

Azt viszont el kell neked is fogadnod, hogy a szülő is ember és nem tökéletes egyáltalán. Ő is hibázik. Egy egészséges lelkületű ember viszont belátja a hibáit.

Remélem van a családban valaki, nagyszülő, keresztszülő, aki ezek után a bizalmasad lehet.

Én megmondtam volna neki, hogy nem, ehhez nincsen jogod, mert valakinek a gyermekének lenni nem azt jelenti, hogy birtokba lehet őt venni egy életre. Azt is megkérdezném tőle, hogy őneki ugyanez hogyan esett volna az ő anyukájától?

Ha erre is értetlenkedés a válasz, akkor tényleg érdemes a bizalmadat mostantól egy másik megbízható családtagra költeni... Előbb utóbb felnősz, elkerülsz otthonról, önálló leszel. Addig meg próbáld meg magad függetleníteni érzelmileg ezektől a dolgoktól. Ha van a suliban szekrényed, akkor vidd be a naplódat és írj titkos nyelven.

Rovásírás?

Nem nehéz megtanulni, és később majd egy szimpla átnézéssel is érteni fogod.