A húgom 12 évesen anyuékkal alszik, mikor megy már külön?

De ha szeretne veled aludni, az nem olyan rossz... Mármint nem közös szoba, hanem legyen neki külön és aludjon nálad.

Ha napközben a saját szobájában van, szokja az egyedüllétet, akkor előbb-utóbb csak megunja, hogy minden este átmenjen hozzád.

egyébként szerintem 1-2 éven belül úgyis igénye támad a privát szférához...

Én is nagyon féltem régebben. Mondjuk én a nővéremmel egy szobában aludtam, de mindig kértem, hogy "XY neee aludj el addig amíg én!" Tehát szegény nővéremnek fenn kellett maradnia amíg el nem aludtam. :D

Néha mostanában...vannak olyan esték (már elég ritkán), amikor elkezdek spontán félni....és olyankor megkérem, hogy nyitva hagyhassam a szobánk közötti ajtót. akár csak icipici résnyire, de megnyugtat. :)

Szerintem próbáljátok meg ezt az ajtónyitvahagyós dolgot. :)

16L

Én nagyon féltek/ek a sötéttől, és a redőnyt hagyom fölhúzva így az utcáról bejön a fény. Meg régen kislámpa égett és az is megnyugtatott. Én akkor mentem anyámékhoz, mikor rosszat álmodtam. Vagy kattogott a radiátor, és voltak ilyen hangok, olyankor bemeséltem magamnak, hogy szellemek vannak a szobámba, és totál megilyedtem, így átmentem, de ez 10-11 évesen volt. Ma is van, hogy így belyesztem magam, de aztán elterelem a gondolataim jó irányba, és elalszok. Ha a sötéttől fél, legyen valami fényforrás, és magyarázd el neki, hogy anyudéknak is szüksége van arra, hogy egyedül aludhassanak. És próbáld meg bemesélni neki, hogy milyen frankó egyedül aludni, hogy az mennyire király dolog. Fokozatosan vedd rá a külön alvásra, elősszöör elég, ha a saját szobályában elalszik, és ha megilyedne, átmehet anyudékhoz. Egy idő múlva, nem fog félni, és csak kényelmesebb egy külön ágyban aludni, mint szüleid közé passzírozva pihenni :D

14/L

Az én húgom is pont ezt csinálta. Nagyon sokáig aludt anyuékkal, érezte, hogy ciki, barátnőinek nem mondta, ha rokonok voltak nálunk és valahogy szóba jött a szobája és hogy hogyan alszik, elterelte a témát, nem beszélt róla.

Úgy emlékszem olyan 14 éves kora körül ment át a saját szobájába, akkor már kamaszodott, voltak fiúk, akik tetszettek neki, úgyhogy győzött az, hogy nagylány akart lenni.

Ő nem hiszem, hogy félt, egyszerűen csak szerette, ha vannak mellette. Mint később elmondta a csönd és az egyedüllét nagyon zavarta, de szerencsére végül kinőtte.

Szerinte ő is a közeljövőben kinövi, most fog kezdeni kamaszodni, más dolgok kezdik érdekelni, vágyni fog a külön szobára.

Szerintem az osztályban vannak barátnői.Na,és szerintem ha van valami olyan hogy az egész osztály elmegy vagy összebeszélnek,hogy elmennek együtt.Szerintem megjönne a kedve ha a barátnőivel szórakoztak tök nyugodt volt sz egész akkor majd otthon is ez az emlék jut eszébe aztán elalszik majd egyedül.

(am utolsó vok)