Én miért vagyok ilyen 13 éves?

Az lenne a kérdésem h én miért gondolkodok ennyire másképpen mint a többi 13 éves lány?

Például nekem eszem ágában sincs bulizni,barátom sincs és nem is szeretnék még,persze azért megnézek fiúkat,de semmit nem akarok tőlük pedig már annyi fiútól kapok :csokit,levelet,kedves szót,virágot meg van mikor megyek az utcán és rámfütyülnek meg stb...De én mégsem pasizok,nem akarok bulikba menni,mert nem szeretnék hülyeségekbe belekeveredni amiket később tudom h megbánok úgyis.Amikor összevszek anyukámmal (mivel azért már tini vagyok és a sértödödés,feleselés az megvan ) akkor utána mindig leülltettem az asztalhoz 4szemközt és bocsánatot kérek,hogy elszállt velem megint a ló.

Szoktam itthon főzni anyunak,takarítok h segítsek neki,mert biztos nehéz lehet neki (eltartani engem,nevelni,fegyelmezni...)hisz most vagyok abbana a korban h könnyen elsülhet a puska a másik végen.Nem festem magam (jó a hajamat vasalom) nem vagyok "emos" elég jó tanuló vagyok ,most megyek át a gimibe a tanulmányai miatt (így nem járom ki az álltalásonst),tudom h tanulnom kell h legyek valaki az életben és elismerjenek és később megbánnám mikor nemtalálnék magamnak munkát,mert tinikoromban nem tanultam.Jó elszoktam menni itthonról,de időben itthon vagyok legkésőbb 8-9-kor mikor már sötétedik indulok,jó lehet jókislányos vagyok,de nem értem én miért gondolkodok ennyire másképp mint az évtársaim??14 éves rokonomra én vigyázok mai napig én kisérem el...miért van??Talán bolond vagyok??