Szülők! Van olyan köztetek aki nem ad zsebpénzt az iskolás gyerekének soha? Miért?

"A kérdező kommentje:

És mondjuk mi van ajándékozáskor? A gyerek csak nem kérhet hogy "anya adjál már pénzt hogy vegyek a szülinapodra ajándékot", hogy nézne már ki, vagy karácsonykor."

Sosem volt ilyen téren gondja. Arra tanítottuk,hogy nem a pénz. Amikor kisebb volt, szülinapra,karácsonykor saját készítésű ajándékokkal kedveskedett. Ahogy nagyobb lett, úgy tudott spórolni. Mint írtam mindig adtunk ha kellett neki,és ha maradt neki a moziból vagy buliból,azt nem kértük vissza. Hál istenek, sosem kellett nyafognia hogy honnan szerezzen 20-30 ezreket karácsonyra,mert ennyibe kerül az ajándék. Mindig hasznos ajándékokat vett amikért nem kellett vagyonokat fizetni érte...Mindig volt pénze ha szülinapról vagy karácsonyról volt szó.

<első vagyok>

Nem tudom miért lovagolsz ennyire rajta, de vannak szülők akik adnának de nincs miből. Az én szüleim is adtak volna,de hármunknak nem tudtak adni állandó jelleggel. Így sosem kaptunk zsebpénzt. De ha kellett mindig kaptunk. Érdekes,de sosem volt olyan gondom,hogy ne legyen nálam annyi pénz,hogy vizet vegyek,vagy egy fagyit. Mindig tudtam spórolni abból amit kaptam,és sosem voltam pénz nélkül. Ellenben volt olyan osztálytársam aki havi 20 ezret kapott zsebpénzként,és a második héten már kéregetett mert elfogyott a pénze.

Szóval attól ,hogy vannak akik nem kaptak, elég jól elvoltak nélküle is.

19/L

Sose vártam, hogy az iskolás gyerekeim pénzért vegyenek nekem ajándékot.

Mindig csomagoltam nekik tízórait, vagy megvettem a hozzávalókat.

Pénzt adtam konkrét dolgokra, menza, osztálypénz és ha nem volt forintra kiszámolva még vissza is adták a visszajárót. Néha abból valamennyit náluk hagytam, néha bizonyítványosztáskor, szülinapra a nagyiék adtak nekik valamennyi pénzt. Gimibe sokszor mentek el egy fillér nélkül, de csapvizet ittak, tízóraijuk meg volt.

A két nagyobb már egyetemista, van saját havi apanázsuk, ami kolira, bérletre, utazásra, ennivalóra elég. Három adag főtt étellel utaznak vissza , képesek olcsó ételeket megfőzni maguknak fiú létükre, és az extra igényeiket (nyári tábor,biciklitúra a barátokkal)saját keresetükből fedezik.

Azért nem adtam zsebpénzt, mert olyan sok a mai gyerek körül a csábítás, hogy látom amikor a zsebpénzes kicsik csoki-rágó- chips indítással kezdik, aztán cigivel alkohollal folytatják. És közben megtanulják, hogy a pénz arra való, hogy élvezeteket vásároljunk belőle. Ahogy az enyéim nevelkedtek, abból meg az jött át nekik, hogy ennivalóra, sportkörre, bérletre, iskolai külön programra vihetik el a befizetni valót, de a többit az érett felnőtt osztja be rezsire, ételre, ruhára és ha marad másra. Nem akartam őket fordított sorrendre nevelni, hogy az első fizetésükből a hülyeségekre elmenjen a java, mert ők addig mindig csak olyasmire költöttek, aztán meg szidják az egész világot, hogy még erre se telik.

Én 13 éves vagyok. Busszal járok suliba és délután három felé szintén busszal megyek haza. A bérletet anya megveszi. Minden nap kapok kb. 400Ft-ot,hogy vegyek magamnak kaját,csak egy baj van,hogy a busz pont 7:45-kor ér be, és nincs időm elmenni a boltba venni magamnak kaját,hanem egyből a suliba kell menni,mert 10 percre van a buszmegállótól és van,hogy még így is kések. Szóval a suli büféjében kell megvennem a kajámat. Innivalót (szörpöt) otthonról viszek a büfében meg szendvicset (260Ft-tól), melegszendvicset (félbevágott zsemle megkenve pizzakrémmel 120FT/ fél zsemle) stb-it lehet kapni. Szóval elég drága a büfé. De ha azt a pénzt elköltöm,akkor nem marad zsebpénzem szóval van olyan nap,hogy amíg suliban vagyok max egy ropit eszem.

Karácsony, névnap, születésnap, húsvét és asszem ennyi ünnep van amire pént kapok. Mamáéktól 10.000, anyáéktól: 5.000, déditől:2.000, egyéb rokon:2.000 Összesen:19.000 persze névnapkor kevesebbet kapok. Ebből a pénzből kell megoldanom a ruházkodásomat. (bugyitól a téli sapkáig mindent.) Anya úgy gondolja,hogy azt a pénzt arra kapom,hogy ruhát vegyek magamnak belőle. Most csak a péda kedvéért: NYár elején az összes rövidnadrágomat, rövid ujjúmat, melltertókat (2db), fürdőruhát (2 db), papucsot én vettem saját pénzemből ami még a sulis összespórolgatott 200Ft-osokból maradt. Anya most csáron 1 db. akciús 1200Ft-os rövidujjút vett,de hallgathattam,hogy milyen jó hozzám,hogy nemsokára itt az ősz és rövidujjút vesz. JA bocsánat kaptam még tőle 2 db 1000Ft-os farmernadrágot is,mert le volt akciózva. A Balatonon vettük és olyan koszos volt az egyikk,hogy a mosásnál barna lé fojt ki belőle. Én nem akarom szidni anyuékat,de nem nekem kéne megvenni mindent szerintem. Tudom,hogy nem állunk valami jó anyagi helyzetben,de számomra tök felesleges dologért vettünk fel hitelet. (Nyaraló) Karácsony, névnapok,szülinapok előtt már ideges vagyok,hogy miből vegyek nekik ajándékot. Nincs nekem kézügyességem, ezért mindig veszek valamit. Anya eljáttsza,hogy örül,de apa már nemegyszer nézte meg,hogy nics-e bent még valami az ajándéktasakban amit adtam neki az ajándéka mellett.

Most is itt az iskolakezdés. Tolltartóm van, de az iskolatáskám elég ramaty állapotban van. Igaz múlt évben vettem 3000Ft-os Nike táska,de tönkrement a buszozásban. Most vehetek táskát is,de nem tudom,hogy miből. Nyáron nem volt "bevételem". Anya meg úgy sem vesz. A füzeteket is évek óta én veszem magamnak. Most,hogy nincs pénzem anya kénytelen megvenni,de a legolcsóbb 150Ft-ost is úgy veszi, mintha 2000Ft-ba kerülne. Hiába mondom neki,hogy a többieknek milyen szokott lenni... De mégegyszer mondom nem élünk mi nagyon-nagyon rossz anyagi körülmények között,csak a nyaralóvétel tönkretett minket. Ami természetesen anya ötlete volt. (bocsi a helyesírási hibákért)

Én kb. 10 éves koromig kaptam zsebpénzt. Havi 1000 Ft-ot, amit soha semmire nem költöttem el. Mert őszintén, mi kéne egy 7-10 éves kisgyereknek? Így összegyűlt elég sok pénzem. 10 évesen vettem egy 20 ezer Ft-os telefont magamnak! Maradt így még kb. 15 ezer Ft-om, amivel évekig elvoltam még. Ajándékokat vettem belőle, néha-néha elmentem mekizni, és ha úgy alakult, akkor moziba. Néha vettem egy kis nasit. Szülinapra, névnapra, karácsonyra néha pénzt kaptam. 10 éves korom után sohasem kaptam zsebpénzt a szüleimtől. Az anyagiak nem úgy alakultak, ahogy kellett volna. Gyűjtögettem, és ha nem volt muszáj, nem költöttem. Utóbbi években előfordult, hogy kellett kérnem pénzt anyukámtól. Ami borzasztó érzés volt. Mindig nagyon sok pénzem volt, de picit megszaladt velem a ló. Bár ez érthető, nem akartam terhelni a szüleim számláját, gyakran vettem magamnak pólót, nadrágot, fehérneműt. Cipőt és kabátot azért nem. :)) Ha tudnak, szívesen adnak. Csak nagyon rossz érzés kérnem pénzt. Most úgy alakult, hogy végre tudok dolgozni, lesz következő hónapban pár ezer forintom... Hurrááá. :)

Az élet ilyen. Van, akit sok pénzzel áld meg, van, akit nem. Szüleim sem várnák el, hogy dolgozzak. Csak vannak dolgok, amiket ők nem tudnának támogatni. És én ennek ellenére, szeretnék sportolni! :)

Ki hogy érzi. Én nem tudom, hogy adnék -e zsebpénzt a gyerekemnek. Szerintem ez attól függ, hogy pénzkérésben mennyire szalad el vele a ló. Meg talán a pénzesebb emberek maradnak 'a kérjél amikor kell'-ben, mert a szegényebb családoknál nem biztos, hogy a hónap legvégén akad fölösleges 2000 Ft.

L16