Szülők! Ti mit szólnátok hozzá?

Valamokkához csatlakozom. Arra tényleg figyelj, hogy bele ne ess abba a csapdába, amibe sok szülő beleejti a gyerekét: magyarul a szülő nagy álma volt, hogy híres zenész/táncos/ ez meg az legyen, de neki nem volt rá lehetősége, ezért most a gyerekét akarja mindenáron odatolni a fénybe. Vannak ilyen szülők, rengeteg, és tényleg soha nem lesznek objektívek. Összetévesztik a bátorítást azzal, hogy a saját álmaikat akarják erőltetni. Én megkérdeznék helyedben egy elfogulatlan szakértőt, mielőtt sulit váltok, illetve azt se felejtsd el, hogy csak akkor menj zenei pályára, ha szívesen gyakorolsz napi 5-6 vagy akár 8 órát is, orrvérzésig. Ha hajlandó vagy komoly áldozatokat hozni azért, hogy zongorázhass. Lemondani sok mindenről stb. Ha tényleg hivatásodnak érzed, és nem csak azért mennél zenei pályára, mert anyukád ezt tanácsolta, hanem mert te belül érzed, hogy ezt akarod csinálni. Őszintén, abból amit leírtál nekem nem úgy tűnsz, mint aki fixen tudja, hogy már pedig belőle zongorista lesz, akármi történik is. A helyedben maradnék a gimiben, bár nem tudom milyen gimnázium.

Végül is átjelentkezhetsz zenei szakközépbe, még ha kolis is lennél. Legalább a kollégiumban találkoznál más zenészpalántákkal is, akikkel összemérheted magadat. Mehetnél zongoraversenyekre, nem zeneiskolai hangversenyre gondolok, hanem komolyabb megmérettetésekre, ahol aztán kiderülhet, hogy tényleg van-e tehetséged a dologhoz, vagy csak ügyes vagy. És végül is zenei szakközépből is lehet egyetemre felvételizni, akárhova, csak le kell érettségizni jól. De ma már annyi érettségifelkészítő van, hogyha esetleg meggondolnád magadat, és még sem a zenei pályára mennél, akkor is tudsz hova továbblépni, csak nem lesz könnyű, ezt ne felejtsd el.

persze h tamogatnam :) igaz, nem vagyok szulo de en is ugyanigy vagyok

masodikos koromban kezdtem el zongorazni

anyaek mondtaak h jarjak

jartam is es meg mindig jarok, most leszek 10 es :)