Szülők! Ti mit szólnátok hozzá?

én nagyon boldog lennék ha ilyen kreatív, érzelmileg gazdag gyermekem lenne

kitartást és sok sikert kívánok

remélem az én leánykám is zeneszerető gyerek lesz én rajta vagyok az ügyön:)

Zongora művésznek lenni nem elhatározás kérdése. Nagyon nagy tehetség és szerencse is kell hozzá.

Tanulj zenetanárnak. Akkor is foglalkozol zenével,és meg is tudsz élni még akkor is,ha nem leszel sikeres művész.

Támogatnálak én is, de egy dologra figyelj. Olyan zenetanárhoz menj, aki nem a pénzre hajt, hanem elmondja a véleményét mindig.

Apu húga is zongoraművész szeretett volna lenni, most zongoratanár egy zeneiskolában. 10 évet pazarolt el az életéből körülbelül arra, hogy zongoraművész legyen. Azt hiszem 5-ször felvételizett a Zeneakadémiára, de egyszer sem vették fel. A tanára pedig sajnos nem mondta el neki, hogy bár ügyes, van érzéke a zenéhez de messze nem annyira tehetséges, mint azok, akik bekerültek az akadémiára. Az az idióta mindig csak biztatta, vagy legfeljebb nem mondott véleményt. Szóval még az elején kérdezd meg egy NORMÁLIS zongoratanártól, hogy őszintén mondja el, lát-e esélyt a művésszé válásodra.

Nem könnyű elfogadni, ha nem, de még mindig ott van a tanári pálya. Fent említett nagynéném "kezei közül" került ki Fülei Balázs zongoraművész, keress rá, világszerte elismerik a tehetségét. 5 éves korában került nagynénémhez, aki megtanította neki amit ő tudott, aztán pedig a kapcsolatai segítségével a Zeneakadémia végéig egyengette az útját. Szerintem ez nagyon szép dolog.

Két ismerősöm is hasonló cipőben járt anno. Az egyikük hegedűművész akart lenni mindenáron, de a szülei ragaszkodtak hozzá, hogy tanuljon mást is mellette. Annyiban igazuk volt, hogy bizony a zenei pálya nagyon nehéz pálya és nagyon tehetségesnek kell lenni ahhoz, hogy az ember meg is tudjon élni belőle. Ráadásul ki vagy szolgáltatva nagyon sok mindennek, és értem, ha a szülők nem szeretnék, ha a gyereküknek nincs "rendes végzettsége." Zenetanárból sem kell végtelen mennyiségű, úgyhogy az sem egy biztos, mert még tanárként is nagyon nehéz elhelyezkedni. Ez a srác nagyon ügyes volt, de nem volt kiugró tehetség, végül ott is hagyta a hegedűművészi pályát és mérnök lett.

A másik ismerősöm szintén zenei pályára készült, ő viszont nagyon tehetséges énekes. Már nagyon kis korában tudták a szülei, hogy ebből a lányból valami ilyesmi lesz, pedig lehet, hogy szerették volna, ha nem megy zenei pályára, de ő mégis ott kötött ki. Jelenleg egy nagyon tehetséges operaénekes a lány, és egymás után kapja a felkéréseket és a díjakat, de még neki is nagyon keményen meg kell dolgoznia ezért és nagy áldozatokat hozni a sikerért, pedig tényleg nagyon tehetséges.

Úgyhogy én abban az esetben támogatnám a gyerekemet, ha elfogultság nélkül látnám rajta, hogy igen, kiugró tehetség, amit muszáj kamatoztatni és megmutatni a világnak. Ha "csak" ügyes, vagy szorgalmas, az sajnos kevés, akkor biztos arra biztatnám, hogy tanuljon valami mást is.