Mi történt velem? Nem tudok másra gondolni, csak arra h hogy nézek ki, h most mit egyek, stb.

14éves lány vagyok,januárban álltam neki fogyózni. Akkor 63kg voltam,és 163cm. Nem voltam kövér,de azért volt rajtam rendesen.. Kb ennyi volt a napi evészetem:

reggeli: 1 szelet rozskenyér 1 szelet szalámival

ebéd: amit a suliban adtak,de mondanom sem kell,hogy milyen a menza,és hogy mennyit ettem belőle..

délután: 1alma,1banán,1túrórudi.

vacsi:semmi.

emellett vizet ittam,és 2 hónapig nem ettem se csokit,se cukrot,de gyümölcslét,se semmi ilyesmit..

Március elejére elértem az álomsúlyt,az 50kg-t. Akkor úgy éreztem,hogy most állj,tovább nem kell fogyni,és elkezdtem csinálni a felüléseket,a haspréseket..mindig is a hasammal voltak a legnagyobb gondjaim,akkor már jóval kisebb volt,de mindig is szép lapos hasat akartam. Már ugye több mint 1 hónapja csinálom ezeket a gyakorlatokat napi minimum 300,maximum 500 hasprés. Látszik is a hatása,de még mindig nem vagyok megelégedve magammal. Állandóan nézegetem magam a tükörbe,és lelkiismeret furdalásom van ha eszek valami nasit,vagy eszek valamit vacsira. Naponta 10x állok rá a mérlegre,ha nem többször,és mindig azon jár az eszem, h úristen mekkora ebbe a pólóba a hasam..

régen bármit megtettem volna egy ilyen alakér..most pedig olyan szinten maximalista vagyok magammal szemben,hogy az valami iszonyú.

Nem akarok ilyen h.lyep.csa lenni aki állandóan a külsejével van elfoglalva,de nem tudok tenni ellene,mert mindig ezen jár az eszem,hogy húú most ezt nem kéne megennem,és ha meg tudom állni akkor utána boldog vagyok,és jó kedvem van,ha pedig megeszem,akkor órákig lelkiismeret furdalásom van..

Pl. tegnap elmentünk a családommal egy cukrászdába,és ittam egy forrócsokit,meg ettem egy krémest. Utána folyton azon járt az eszem,hogy most este merre megyek futni,mert h ezt le kell dolgozni,és hogy jéézusom nem vagyok normális h megint ilyet ettem..este már tök éhes voltam,de nem ettem,és inkább elmentem már 10kor aludni, mert nem bírtam. reggel megettem egy tábla milka csokit,és azóta már tornásztam 2x fél órát,mert tiszta rosszul voltam a gondolattól, h te jó isten,már megint híztam egy kg-t.

Volt olyan kb 2hete, h ebédre ettem 2 szelet rántott húst a szokásos 1 helyett,meg még pár szelet tortát és közvetlen utána belenéztem a tükörbe,és kövérebbnek láttam magam..pedig ez tök abszurd,hiszen még meg alig ért le a táplálék,még fel se szívódott,de én már beképzelek magamnak ilyen baromságokat.

szóval ha mondjuk egy kicsit nasizok,akkor utána 2napig alig eszek valamit..

anyától amikor kérdezgetem, h kövér vagyok-e akkor mindig kiakad rám, h nem vagyok normális, és hogy már keverem a sportot az elmebajjal,szóval előle próbálom eltitkolni ezeket a dolgaimat. Tudom h igaza van, de nem tudom h mit tegyek ez ellen. Az osztálytársaim/barátnőim is mindig mondják h már tovább ne fogyjak,most már elég..

légyszi segítsetek ! Beteg vagyok,vagy mi?:/ Már teljesen kétségbe vagyok esve..

Anorexiás biztosan nem lehetek,nem vagyok kórosan sovány,sőt,még sovány sem, a normál kategóriába tartozom..de én kicsit kövérnek látom magam:/