Mit tegyek? Szörnyen érzem magam. Csalódást okoztam? Lent.

Egy hete beszéltem a szüleimmel. Elmondtam nekik, hogy úgy érzem nem szeretnek (egyrészt kiabálás miatt, csak azt tudják nézni mi az ami nem jó bennem, sértegetnek stb).

Beszélgettek erről hárman (anya, apa és tesó). Két napja tesó kiosztott, hogy kivan nyalva a seggem és hogy hogy mondhattam ilyet a szüleinknek (mert hogy pénzügyileg megálljuk a helyünket-nem vagyunk gazdagok-és hogy amúgy megvesznek nekem dolgokat, hogyha kérek).

Nagyon sokat gondolkodtam azt illetően, hogy elmondjam e egyáltalán a szüleimnek, hogy mit érzek. Eleve magányosnak, szeretethiányosnak érzem magam. Sokat sírok. Előfordult az is, hogy kárt tettem magamban illetve alkalmanként erős ,,vágyat,, érzek az iránt, hogy végezzek magammal.

Már megbántam, hogy beszéltem a szüleimmel. Azóta a testvérem szemébe sem merek nézni. Amint haza érek, rosszul lét fog el a bűntudattól. Hányingerem van kicsit, hatalmas görcsöt érzek a gyomromban és étvágyam sincs. Úgy érzem csalódást okoztam a szülőknek és az az érzésem, hogy ezek után pláne jobb lenne nekik nélkülem.

Szerintetek jó volt, hogy elmondtam a szüleimnek, vagy magamban kellett volna tartani?