14 és fél éves lányom reggel 5-kor jött haza szombaton. Hogy tudnék rá hatni, hogy ilyen ne forduljon elő többet?
Pénteken megkért, hogy aludhasson a barátnőjénél. Azt mondta, otthon lesz az anyukája, nem lesz semmi baj. /a barátnője a város másik végén lakik. / Beleegyeztem, azzal, hogy de lehet, hogy elmegyek leellenörizni. Ilyet még soha nem tettem, mert megbíztam benne, de most este 10 után el is mentem.Felhívtem a lányomat, hogy jöjjön ki a ház elé. Kijött. Megkértem, hogy küldje ki a barátnője anyukáját, szeretnék beszélni vele. Azt mondta a lányom, hogy mindent elrontok, és elrohant. Ahogy én is mentem volna el, akkor ment be a házba még 6 fiatal /14-18 évesek/. Utolértem a lányomat. Szépen mondtam neki, hogy jöjjön haza, mert arról volt szó, hogy csak ő alszik a barátnőnél nem még 6 másik gyerek is felügyelet nélkül. Azt mondta, majd reggel és lerohant. Éjjel 1-kor még vissza mentem, de sötét volt. Felhívtam a lányomat. Azt mondta, nem mondja meg hogy hol van, és csak reggel jön. Haza is jött 5 órakkor. Nem szóltam semmit, gondoltam, ha felkel leülök vele beszélni. Nem lehet. Úgy beszél velem mint a kutyával./hadj békén!, nem érdekelsz!, lesza..om, .../ Mondtam, hogy csak annyit vártam volna, hogy azt mondja, hogy beszéljük meg, azt felelte, hadjam békén. MOndtam, hogy jó, de ha felnőttnek érzi magát, akkor törődjön magával. Ma már nem is készítettem neki iskolába enni. / a hűtőbe mindig van sajt, felvágott, vaj/. Ma azzal jött haza iskolából, hogy adjak neki 2 eurót, mert kért kajára kölcsön. Azt mondtam, nem adok, mert ha arra felnőtt, hogy reggel jöjjön haza, akkor kaját is csinálhat már magának. Erre elrohant, és még visszaszólt, hogy megint csak reggel jön haza.
Mit csináljak vele? Nézzem levegönek? Hogy tudnám elérni, hogy meg beszéljük a dolgokat? Az mégsem való, hogy reggel jöjjön haza 14 évesen.
Én sose mertem visszabeszélni, de nagy csavargó voltam ettől függetlenül, lógtam, buliztam stb. persze úgy hogy ne legyen belőle balhé mert tuti megkaptam volna a beosztásomat, inkább sumákoltam így simán ment. örülj, hogy neki nincs annyi esze hogy ne jöjj rá mit csinál, lépjél csak fel ellene.
Szerintem is húzzad szorosabbra a gyeplőt, de ne kiabálj vele azért... Csak közöld vele, hogy te vagy a főnök, ha tetszik ha nem. Ezzel rákényszeríted, hogy legalább részben elfogadja aszabályaidat és majd elkezdi használni az eszét is hátha át tud rázni téged és így kicsikarni valami engedményt.
De amit most csinál az durva. nem kéne.
Szia!
Sajnálom, hogy idáig fajult a dolog köztetek!
Szerintem is sajnos korábban lett valami "elrontva"..nem kapta meg azt a fegyelmet, amiből megtanulja a családon belüli helyet..Nem értek egyet a teljesen liberális neveléssel, igenis egy gyerek tudja, hgoy ki a szülő, és tanúsítson felé minimális tiszteletet! Viszont azzal egyet értek, hogy a gyereket is partnerként kell kezelni, szóval a véleményét, bánatát, örömét, félelmeit meghallgatni.
Engem nagyon szigorúan fogtak, tudtam is, hogy hol a helyem..nem azt mondom, néha én is visszaüvöltöztem/zök édesanyámnak, aztán nagyjából 1 órát dúlok-fúlok és zokogva megyek bocsánatot kérni...
Nálunk bizony elcsattant egy-egy pofon, ha valamit nem úgy volt, ahogy a szülők mondták!Én 17-18 éves koromig el sem voltam engedve, vagy csak nagyon ritkán éjszakai bulikba, pedig megbízható voltam, mindig időre hazaértem, olyannyira, hogy még 21 évesen is este 9-re mindig hazaértem, ezt szoktam meg..Csak akkor lazult a gyeplő, mikor a párom 6 év után megkérte a kezem. Azóta már saját gyermekem van, bár ő még csak 3 hónapos kislány, de nagyon fogok rá figyelni, hogy ne legyen ilyen!
Hú de kicsapongó lettem!
Szóval a megvonások, és a szobafogság baromi jó ötlet, ha legközelebb így lekezel az utcán, mások előtt, azonnal egy pofon neki, és kézen fogva hazarángatni, ha szükséges. A többit már leírták az előttem szólók(ajtó bezárás, eltiltások, megbeszélések, tanulásra odafigyelés, barátok megismerése)
Ja nálunk ami nagyon bejött annak idején, ha anyu azt mondta, hogy szólok apátoknak! Na akkor aztán vigyázba vágtuk magunkat..persze azóta rájöttünk, hogy apánknak csak a külseje volt ijesztő, de vaj szíve van;)(nagy mackó apukánk van;) )
én most leszek 14-
olyan furcsa hogy mindenki máshogy nevel.
ha nem kapok rossz jegyet ott aludhatok ahol akarok,és anyám nem ellenőrzi le mert megbízik bennem,multkor is csak azt mondtam ott alszok xy-nál akit életében nem látott csak azt tudta hogy jó barátnőm,és megengedte hogy nála aludjak.
Szerintem részben te is hibás voltál ha azt mondtad neki hogy le fogod ellenőrizni,lehet szarul esett neki hogy nem bízol meg benne teljesen,de ezzel viszont be is bizonyította hogy nem is lehet..2 hét szobafogság minimum..próbáljátok megbeszélni mond meg neki ha jól tanul meg minden rendben van elengeded így megint de ne hajnalban jöjjön haza inkább aludjon a barátnőjénél hamár úgyis ottvannak..nagy baj ott biztos nem lehet.:)
Ebben a korban este 9 ig lenne szabad kimenőt adni. Az első hogy le kell ülni és megbeszélni vel, elmagyarázni most mennyi idős és mikorra kell haza érnie. S ahogy múlik az idő úgy lehet csak tovább kimaradnia. amennyiben nem tartja be akkor büntetés lesz-sehova nem mehet.
Persze ezt már az első egyedüli elmenéseknél szükséges tisztázni, mert utána már nehezebb.
Magam részérül bár már nagymama vagyok-- ugyan akkor szülei is az unokámnak- De még idejében felvilágosítottam a nagyobbik unokám. Kimaradhatsz, elmehetsz a barátaiddal vagy randizhatsz de még csak este 9. ig van kimenőd.
Ha középiskolás leszel akkor este 10. ig ha 16 leszel este 11 ig és ez csak akkor változhat 15 után ha tudom hol vagy barátnál és a szülök is otthon vannak tudnak mindenről.
Na persze ez se ment simán, zökkenő nélkül 15 múlt amikor éjfél után jött haza, akkor én vártam és kapott egy bazi nagy frászt. Amire ő válaszul, elkapott és kiröhögött, hiszen túlzottan felfelé kellett adnom azt nyaklevest. Én 150 cm vagyok és már akkor csak a mellkasáig ért a fejem.
De aztán leültünk és elmagyaráztam újra, miért fontos, mert még kiskorú és szeretném felnevelni mind kettőjüket az öccsével. Ha kiskorúként igazoltatják akkor előbb utóbb az intézetben fog kikötni, vagy azért mert elviszik tőle hivatalból vagy azért mert én leszek kénytelen oda beutaltatni.
Mert minden családban kell lenni egy törvénynek, hogy kinek meddig terjed a joga, mit engedhet meg magának és meddig ahhoz, hogy normális családi életet lehessen élni, minden idegesség nélkül.
A kislányod még kiskorúnak számít. Sajnos későn vetted észre vagy reagáltad le a helytelen szokásait. azzal hogy szobafogság, meg azzal hogy nem készítesz ételt azzal hogy nem adsz pénzt sokkal jobban oda kényszeríted ahhoz a társasághoz valakikhez" és ahogy írtad dacos akaratos, szembeszáll veled. Tehát ha szigorkodsz, akkor még nagyobb bajt is, okozhat neked és sajnos önmagának is.
Persze ezt az elmesélésed alapján írtam, és feltételezem. Tehát most már nem maradt más hátra, mint megijeszteni. Vagy a rendőrséggel vagy a gyámhivatallal- intézeti elhelyezéssel. Itt már elkéstél az első nagy frásszal, amitől ledöbbenne és megszeppenne. Vagy talán a kiskamaszkori büntetésekkel a zsebpénz megvonass, korai ágyba küldéssel..stb a büntetésből elvégzendő "utálom házimunkával" pl nem vasalod ki a ruháit, hogy neki kelljen-- Nem tálalsz-- neki kelljen-- több házimunkát kell neki adni. Nem jöttél haza időben? nem baj, ma nincs számgép.
Nem tudom hol laktok és melyik az a hatóság amelyik ilyen esetben segítséget adhatna-- természetesen csak ijesztésképp jobb időben egy ijeszgetés, hogy ez történik ha nem fogad szót és kimarad mivel, egy kislánynak este 9 óra után otthon van már a helye!! Természetesen előbb meg kell beszélni a gyámügyessel vagy az iskolában ha tartanak az igazgatótól-- hogy Ne te ijeszd meg!! hanem a hivatalos ember igazgató, vagy gyámügyes vagy rendőr ha kisebb városban, faluban laktok.
Téged a szavaid alapján már vagy nem vesz komolyan, vagy még jobban szembefordulva dacolna és elcsavarogna.
Amikor az unokám 16 éves volt, aki fiú, mindig meg mondtam ekkora itthon kell lennie. 15 évesen 9 órára 16 évesen 10 órára 17 évesen az utolsó busszal. és majd ha 18-at betöltötted akkor oda mész és akkor jössz amikor akarsz. DE! amig itt élsz addig tudni szeretném hova és mikor meddig? ne kelljen azt várni mikor toppansz be mikor eszel vagy nem eszel mikor fürdesz vagy épp aludni akarsz és mikor érsz rá NEKEM SEGÍTENI! Mert családban élünk és egymáshoz alkalmazkodni kell egymásra figyelemmel kell lennünk-- Te is idegeskednél ha szó, se beszéd én eltűnnék.
Ezt akkor mondtam Az unokámnak amikor 16 éves volt és virrasztottam, mivel nem jött haza időben csak 1-2 óra között hajnalban. Tegyem hozzá, hogy a fejem a mellkasáig ért akkor már és amikor belépett én kérdőre vontam és lekevertem neki egy nagy frászt, visszakézből akartam adni a következőt, amire Ő megfogta a csuklómat és kiröhögött... --na persze felfelé kellet nyújtózkodnom ami eléggé röhejes póz--
Majd azt kérdezte tőlem a piszok; "MAMI TE ilyet is tudsz? És szorosan a mellkasához ölelt miközben én mondtam... mondtam a magamét... majd megnyugodtam és befejeztem a további szabályok ismételt felsorolásával.
És tudomására hoztam, hogy édes fiam ha igy viselkedsz, úgy elvisznek tőlem egy intézetbe, hogy még pislogni se marad időd és egy emeletes vaságyon találod magad másik hozzád hasonló 30 gyerekkel egy szobában! ahol korán reggel azt kiabálja egy nevelő ÉBRESZTŐ-- és eszel azt amit eléd tesznek-- nincs válogatás. stb
Most néztem a dátumot hogy azóta 16 lett a kislányod-- de a tanácsom ma is él, még mindig gyerek, éretlen nagy kamasz akiben tombolni kezdtek a hormonok!
Hogy boldogultál a végén, megoldottad, vagy a kislányos csillapodott, és komolyodott azóta?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!