Lelki bajok. Megoldás? (suli)
Egyre rosszabb ... Sokszor beszóltak,(mert új osztályba mentem 2éve) ,most meg leginkább levegőnek néznek. Ez nem is baj,hiszen nekem sem szimpik és már csak 1 évet kell kibírni *.* A többségük gazdag és hát mi nekünk nem megy annyira jól. A barátaim nem a menők közül vannak,de velük normálisan lehet beszélni,mert megértőek és bennük vannak értékek ... Ráadásul a külsőm miatt is szörnyen érzem magam.. pfuu utálok tükörbe nézni. :( Még egy ok ... a korom... én nem akarok bulizni meg folyton eljárni otthonról és ezért is másnak érzem magam,de nem igazán akarok megváltozni. Ezek a dolgok folyton nyomasztanak és a régi beszólásoktól sem tudok megszabadulni,mindig előjönnek és sírok. :( Mit tegyek???
14/L
Ne törődj velük. Légy a barátaiddal, ha beszólnak nevess rajta, és NE sírj. Törődj azzal, amivel akarsz, ne azzal amit rád erőltetnek. Én sem járok el buliba, mert nem állunk úgy, hogy ki tudnék adni XY forintot bulira, piára, ruhára. (Na jó, mondjuk ez túlzás, de a hitelinfláció miatt spórolnunk kell)
20L
Nagyon sokáig én is olyan voltam mint te. 5.-es koromban kerültem be ebbe a gimibe és hát nem igazán sikerült beilleszkednem. A barátaim sem tartoztak a menők közé. Egyáltalán nem voltam szép. Hibás fogsor, szemüveg, pattanások. Mikor olyan 8-9.-es lehetem elkezdtem sminkelni magamat. Megpróbáltam elrejteni az arcomat. Rövidre vágattam a hajamat. Azt akartam hogy elfogadjanak, de nem változott semmi. Mielött 10.-es lettem nyáron kontaktlencsét, fogszabályzót kaptam és a megnövesztett hajamból frizurát vágattam. Elkezdtem jobban érezni magamat bár még mindig minden reggel kisminkeltem magam. Azután szeptemberben jelentkeztem hogy fogadok cserediákot. Ez számomra egy nagy döntés volt, mert eléggé visszahúzódó vagyok és a franciám sem olyan jó, de nagyon sok minden megváltozott ezután a hét után. Rengeteg új emberrel találkoztam és ők elfogadtak. Olyannak amilyen vagyok. Szépen lassan abba hagytam a sminkelést. Rájöttem hogy nem kell másnak megfelelnem csak magamnak. Különösképpen nem az osztálytársaimnak.
Igazából nincs tanácsom arra hogy mit tegyél. Mondhatom hogy fogadd el magad, ne hallgass a többiekre, de tudom hogy milyen nehéz. Nem lehetettlen, de rettentő nehéz. Találnod kell egy közeget ahol elfogadnak. Új embereket akik elött teljesen önmagad lehetsz. És meg kell tanulnod hogy te több légy mint azok akik elítélnek. Ne felejtsd el hogy voltál már te is ilyen helyzetben és nem kívánod másnak.
17/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!