Kamaszok! Titeket nem tölt el szörnyű érzés, hogy vannak éhező gyerekek?

Szerintem ezzel minden ember, akinek érzései vannak, az így van, kortól/nemtől függetlenül. Én is szeretnék segíteni másokon majd felnőtt koromban, és szeretnék majd minél több önkéntes munkát is végezni. Ja, és nagyon szép dolog, amit a bátyád szeretne tenni, és szurkolok, hogy sikerüljön Neki! :)

15/L

Tudom, hogy most még a szart is kipontozzátok belőlem... de engem sajnos nem tud meghatni. Nem tudom, miért, de tényleg nem, pedig már próbáltam empatikusabb lenni. Nem sikerült. Szerintem siránkozni felesleges, mert attól nem lesz több kajájuk, inkább cselekedni kéne (ami tudom, hogy gyerekfejjel lehetetlen). Éhínség mindig is volt, van és lesz is, úgyhogy hiábavaló a szegények miatt való nyígás.

Bocs, ha ezzel megsértettem valakit, tényleg nem állt szándékomban.

Én nem teszek különbséget gyerek és felnőtt között. Ugyanolyan szörnyű, hogy vannak éhező felnőttek is!

De azt sosem felejtem el, hogy pár éve jöttem hazafelé, és megállított egy hajléktalan. Pénzt kért. A szüleim mindig arra tanítottak, hogy ne adjak pénzt a hajléktalanoknak, mert sokszor cigit vagy piát vesznek rajta, inkább - ha már segítek - kézzel fogható dolgot adjak nekik. Láttam, hogy rosszul van, nagyon éhesnek tűnt. Mondtam, hogy várjon pár percet, mindjárt visszajövök és segítek. Bementem a boltba vettem 3 zsömlét, akkor hozták, még friss, meleg volt. Látni kellett volna hogy örült a hajléktalan, hogy tud mit enni. És akkor azt mondta ez a hajléktalan, hogy ha pénzt adok neki, biztosan cigit vesz, de így sokkal jobban járt és megköszönte.

Sosem fogom ezt elfelejteni.