Van valaki hasonló helyzetben? Kamasz-baba. Tinik!
Először is 13 éves vagyok, és imádom a gyerekeket, főleg a babákat. Olyan sokat gondolok rájuk, és úgy irigylem azokat a nőket, akik babakocsival, vagy a kicsikkel kézen fogva sétálnak... Azt mondják, bébiszitterkedjek az unokatesóimnál, hogy majd akkor lefáradok, és mégis rájövök, hogy nem is olyan felhőtlen a dolog, de akkor még inkább úgy érzem, hogy bárcsak nekem is lenne gyerekem. Az unokatesóimat imádom, és ha tehetném minden nap találkoznék velük, mert egyszerűen olyan jó velük lenni. És nem tudok szabadulni ettől a gondolattól!
Mit tegyek?
13L
Ja, és van két kutyám és két tengerimalacom. Gondozom őket rendesen, de már amikor fél éves voltam, akkor is kutyus hátán lovagoltattak (fényképekről tudom). :)
Nekem alap dolognak számít, hogy az állatokat családtagnak tekintem. Mintha a tesóim lennének, akikkel lehet hülyéskedni. De egy gyerek annyira más...
Még mindig jobb, mint én, én nem bírom a babákat, kisgyerekeket:S
13/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!