Anyukák! Ti mit éreztetek, amikor a kamasz fiatok először szólt, hogy szeretné, ha nálatok aludna a barátnője?
Én bevallom őszintén, picit féltékeny vagyok, most érzem igazán, hogy olyan hirtelen elmúlnak az évek, és a gyerkőc már lassan nem is gyerek... Most 14 éves, fél éve van 'barátnője', akivel eddig csak mozizni, dvd-zni, lógni jártak el, és semmi komolyabb nem volt. (A lány is 14 éves.) Most viszont szerette volna, ha a lány nálunk aludhatna, amire én rá is bólintottam, hiszen örülök, hogy továbbra is a bizalmába fogad, és elmondja, mit szeretne, de mégis picit korainak tartom. Férjem azt mondta, hogy egy ártatlan együtt alvásban még nincsen semmi, hagyjuk őket, és még ha történne is valami komolyabb, legalább tudjuk, hogy nem egy parkban, vagy akárhol... Igazat adtam ebben, a lány tegnap előtt itt is aludt nálunk, nagyon közvetlenek voltak velünk, még vacsorázni is velünk együtt akartak, aztán vacsora után ők felmentek a szobába dvdzni. Reggel a kiscsaj meg is köszönte, hogy nálunk lehetett, én mondtam, hogy gyere máskor is, majd a fiam hazakísérte.
Tudom, hogy ez az élet rendje, de úgy összeszorult a szívem, amikor elindultak a lányhoz, csak arra gondoltam, hogy vajon mikor fog végleg elköltözni.
Csak én vagyok ennyire érzékeny, vagy ilyenen minden anyuka átesik?
Nekem lányom van, aki 16 éves. Én amolyan "barátnő-anyuka" vagyok, mindent tudunk egymásról és mindent megbeszélünk.
Először amikor itt aludt a barátja, akkor alig tudtam aludni, szegény férjemet nem hagytam aludni ( Azóta is emlegeti, mert másnap dolgozott :-D )
Utána már belejöttem, és nem nagyon zavart.
A férjem elég laza, Ő csak nevetett meg viccelt velem. :-)
Bár ő nem az édesapja, csak kiskorától fogva neveli a lányomat velem.
31.N
Elhiszem, hogy néha elszomorító látni, hogy felnőnek, de te mindig az anyukája maradsz, még ha azzal a lánnyal szakítanak is te mindig ott leszel neki :)
Amúgy meg örülj, hogy ilyen rendes kis barátnője van, remélem ha nagyobb lesz a fiam neki is agy aranyos lány jut
Köszönöm szépen a válaszaitokat! :)
Akkor ezek szerint nem csak bennem vannak ilyen gondolatok. Férjem is olyan aranyos volt, reggel adott egy nagy puszit, és gratulált, hogy túléltem ezt az éjszakát, és nevetett. :D Ő azért picit lazábban fogja fel, csak én forgolódtam egész éjjel...
Fiam mai kívánsága, hogy a lány hadd aludjon itt ismét, még mielőtt a suli elkezdődne, én megint igent mondtam, (hisz mi mást mondhatnék) és annyira kiült az arcára az öröm, annyit mondott, hogy "kössz, anya". Erre én azt válaszoltam, hogy "szeretlek kicsim", mire ő: "jó anya, de Lilla előtt ne hívj kicsimnek"... :) Hááááát, azt hiszem, kezdhetem szoktatni magam, hogy a fiam már nem csak az enyém. De olyan nehéz ez..
Annak viszont nagyon örülök, hogy maguktól társulnak hozzánk, nem bújkálnak előlünk, stb.
Kedves utolsó: 1. a fiam nem 17, hanem 14. még csak most megy 8. osztályba.
2. Természetesen nem köti az orromra, hogy a saját szobájában mit csinálnak, de hidd el, a te szüleid is tisztában vannak azzal, hogy te is kerülsz intim kapcsolatba a barátnőddel, és ezt tiszteletben is tartják. Én személy szerint örülök neki, hogy őszinte mer lenni velünk, nem titkolja, hogy ki a párja, és mivel ő is bízik bennünk, mi is ugyanígy érzünk.
Én biztos így éreznék, mint Te. Amúgy aranyos a kislány? Hidd el, nem fogja egy nő sem "elvenni" a fiad, ha Te így állsz hozzájuk, ahogy most. "Anyós pajtival" mi is szeretjük egymást, csodálatos asszony, és örökké hálás leszek neki, hogy ilyen férfit nevelt nekem a fiából. :)
És ha így partner vagy, akkor a fiad sem fog soha "otthagyni", mert mindig Te leszel az ő bölcs, szerető, csodálatos Anyukája! Fel a fejjel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!