Félek. Van erre válasz? Hogyan derítsem ki?
14 éves lány vagyok, és erről senkinek nem beszéltem még.
De akármennyire is, az van, hogy túlságosan félek attól, hogy a családomat valami baj éri ( Főleg a tesómat, akik visszahúzódó, aranyos gyerek, és nem tudja megvédeni magát... ) ez miatt folyton szorongok.. De talán ez még normális, de az, hogy az van bennem, hogy nem fogok sokáig élni, mi magyarázhatja? Mindig azt érzem, hogy ki kell használnom az én "időmet", mert el fog telni anélkül hogy csináltam volna bármi emlékezetest is. Sokszor elképzelem a jövőmet, de mégis, valahogy elérhetetlennek tűnik. Mintha tudat alatt érezném, hogy 20-as éveimig fogok élni..
Valakinek voltak hasonló érzései? vagy mit kéne tennem hogy elmúljon?
Nekem is ugyanez volt sokáig és máig is van.Nem értem,hogy miért van ez.Szerintem ezt el kell nyomni magadban,én is ezt tettem.Egyszerűen élni kell a mindennapjaidat,figyelni magadra,nyugodtnak maradni.(: nem lesz baj.
15/L (13 éves korom óta hiszem azt,amit te)
válasza:Nekem is ez volt... anya haláláig. Aztán utána már mindegy volt - persze, mind a mai napig bennem motoszkál, h mi van, ha apa nem jön haza, vagy napközben felhívnak...
De egyszer sikerült túlélni, így tudom, képes leszek elfogadni a tényt, bár pokol lesz... újra az az érzés, amit akkor éreztem. Vagy rosszabb is... de talpra tudnék állni ismét.
Úristen nagyon sajnálom. :(
Én bele sem merek gondolni... csak azért mégis nagyon félek :\
nekem is volt ilyen halálfélelmem... elég sokáig, ez vmi lelki dolog idézheti elő :/ nekem mondjuk az h a szüleim elváltak pánikbetegséget idézett elő ami 11 éve volt, eléggé kikészültem tőle de aztán egyre jobb lett mig teljesen elmúlt, most 19 vagyok és egy két éve jelentkezett nálam ez a félelem amit leirtál a szorongás meg minden ... de mostmár nem is gondolok rá végül rájöttem h nem történik semmi és a szorongás is enyhült... szóval nem kell félned csak ne gondolj erre mondogasd magadba h nem lessz semmi baj, vagy ami megnyugtat. aztán szépen lassan enyhül a szorongás is benned.
ha meg esetleg nagyon rossz lenne fordulj orvoshoz, nem rosszból de télleg tud segiteni egy pszichológus és könnyebben átteszed magad ezen. sztem :)
Nem veszem rossz néven, köszönöm! :)
Pszichológus azért nem lenne jó, mert akkor beszélnem kellene a szüleimnek erről. :\ azt meg nem akarom hogy aggódjanak értem...
majd valahogy sikerül feldolgoznom, mert az az igazság, hogy rossz közösségbe kerültem általános iskolában, és az mély nyomot hagyott... :\
De köszönöm a válaszokat! :)
Szia!
Nekem is volt ilyen félelmem. Én beszéltem anyával, és most már csak akkor szokott előjönni, ha sokáig nem látom őket (mondjuk tábor stb..) Szerintem az a legjobb, ha beszélsz róla valakinek. Mert akkor kiadod magadból. És nyugi, nem lesz semmi baj. :D
válasza:Nekem is voltak ilyenek. Vártam, hogy történjen valami, ám mivel semmi nem történt, ezért nem törődtem vele. Úgy élem az életem, hogy tudom, bármelyik nap meghalhatok, ezért megpróbálok boldog és kiegyensúlyozottan élni. Néha sikerül.
Ajánlom ezt a kis történetet. Az egyik kedvencem.
Úristen ez nagyon tanulságos :|
Köszönöm!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!