Ez rendes családban normális?
13 éves lány vagyok, normális, középosztálybeli családból származom. Egy helyes kis családi házban élünk, kutya, cica, kert, tiszta idilli(nek hangzik). Mégis valamiért feszengek. Nem tudom magam itthon elengedni, csak így, este, mikor egyedül vagyok meg ha gitározom. Sok emberben csalódnom kellett, nincsenek barátaim (na jó, összesen 3), a szüleimmel rengeteget veszekedek. Családi összejöveteleken is én vagyok a fekete bárány, amit nem értek, mert apukámnak is hasonló az életszemlélete, mint nekem. Múltkor ki volt bukva édesanyám unokatestvére, mert megkérdezte a jó kis szokásos "Mi leszel, ha nagy leszel?"-t, amire tiszta lélekkel válaszoltam, hogy tetoválóművész leszek. Most néz rám az egész család hülyén, hogy milyen szadista állat vagyok, tiszta sötét, blabla. Pedig én főzök az idős nagyszüleimre, takarítok rendszeresen, osztályelső vagyok több tantárgyból (nem tesi, rajz meg ének:D), csak éppen szóló gitárom van, szakadt farmert hordok és kicsit művész lélek vagyok.
Úgy érzem, mindenki boldog lenne nélkülem, csak hozom a kellemetlen megjegyzéseket a rokonoktól anyuéknak, a tanárok is már többször behívták őket(de csak mert kulturáltan, jogosan, de megmondtam párszor a tutit;))... Hogyan oldjam ezt a feszültséget? Már komolyan félek, hogy beleszeretek valakibe, az is csak plusz lenne...
13L
Aranyosak vagytok. Jó olvasni, hogy vannak még értelmes 13 évesek!
A lázadás, nem megfelelés érzése a korosztályotokra jellemző dolog, nem biztos, hogy tényleg mindenki összeszövetkezett ellenetek, csak ti érzitek így.
Mondjuk én hasonló problémákkal küzdöm csak 19 évesen!
Most végeztem az első szakmámmal és érettségi mellett dolgozni szeretnék és több tanfolyamot elvégezni!Köztük én piercinges szeretnék lenni,ehhez érzékem is van,sajnos a tetoválás kútba esett mivel én eredendően rossz rajztudással rendelkezem pedig az is érdekel!
A különbség közöttünk hogy nekem is ilyentájt kezdett kiforni a lázadás,és mai napig tart!(Fekete láncos cuccok,szakadt farmer,bőrkabi,erős smink,intenzív vörös haj,tetoválások,piercingek) de attól ugyanolyan ember vagyok!Sokan furán néznek rám,de én így nőttem fel,édesanyám is ilyen stílusú fiatal volt,mai napig ilyen lélekben...
NA visszatérve szóval ugyan mostanában nálunk a munka miatt folyik a veszekedés!Hogy nem találok munkát,mert mondjuk nem könnyű de azt hiszik,mert nekik van munkájuk én is 2 hét alatt találok!Pedig jó ideje keresek.De tesóm az Isten mert ő egyetemista és június óta itthon veri a faszát,de azért a kezét odatartja ha elakar menni akárhova,szóval lejmolja anyuékat!Én 2 évig voltam kötelező gyakszin,25 ezer feletti ösztöndíjam volt a jó tanulmányi eredmény miatt,és én abból ruháztam magam,cigiztem,fesztiválokra jártam,ezt a terhet levettem a vállukról,de én vagyok most a szar mert pénteken vizsgáztam és még nem dolgozom!Kb ennyi,de ne add fel,én kívánom hogy sikeres legyél!Bár én elköteleztem már magam ahhoz,aki évek óta tetovál,de egyszer majd lesz munkát muti meg!
Üdv és sok sikert:Holló
Én is 13 vagyok, néha énis érzem így magam, csak én nem tudok gitározni :D Ezt sajnos el kell fogadni, majd ahogy felnövünk akkor máshogy fognak kezelni, elfogadják hogy ez a mi életünk, azt kezdünk vele amit akarunk és jobb, hogyha egy boldog tetoválóművész leszel mint egy boldogtalan bankár (persze aki attól boldog...) Én építész akarok lenni, egyben lakberendező is, vagyis olyan házakat terveznék/építenék amik már be vannak rendezve, vagy a vevőnek jó tippeket adnék, stb. :D
Rajolni énis imádok, van hogy csak a kezembe akad a cerka és hopp, már a szekrényem fala is vászonná változik :D
Én amúgy még olvasni szoktam ilyenkor, a legjobb olyankor a hifim, vagy az mp4em. Olyankor olyan érzésem van, mitnha benne lennék a sztoriban és olyan furcsa amikor leteszem a könyvet, annyira beleélem magam :)
Amúgy ha van kedved írj privit, jó, hogy vannak még ilyen normális 13évesek, én már kezdtem feladni, hogy találok még egy negyedik normális korombelit :D
Én 14 vagyok és rám is sokszor néznek furcsán. Már az tanári kar elvontnak tart, meg mindig belém akarnak köti mert folyton rajzolgatok, órákon is , de mikor szólnak mindig tudom a választ :) Nem vagyok kitűnő, mert sokan pikkelnek rám, meg egyszerűen feleslegesnek érzem, hogy folyamatosan jelentkezzek meg nyalizzak, úgy is tudok a válaszokat.
Otthon is nagyon kényelmetlenül érzem magam, soha sem tudok megfelelni az idióta és logikátlan elvárásoknak.
Amúgy én is imádom a könyveket, a rajzolást meg a zenét. De ki nem ? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!