(szülők, tinik válaszát is várom) Elment, nem látom már és rettentően hiányzik. Mit tegyek? Össze vagyok zavarodva.

Van egy srác, 18 éves, most ballagott, én még 1 évig gimiben maradok... nagyon közel került hozzám, mondhatni, hogy ő volt a legjobb barátom a suliban... az egyik sulis fellépésen (ami az utolsó is volt egyben) elmondtam neki, hogy nagyon fog hiányozni, és nem akarom, hogy elmenjen... (még sosem beszéltem vele úgy, akkor volt kb 1 éve, hogy megismertem, alig beszéltünk, de nagyon kedves volt velem) szóval, gyakorlatilag akkor színt vallottam... jól fogadta, mondta is, hogy majd össze futunk ezentúl is.

Az az este sokáig mint egy film, lejátszódott a fejemben, nem akartam elhinni, olyan közel kerültünk egymáshoz...

de utána 2 nappal elment, már csak egyszer láttam azóta... az első év végi vizsgámra vártam, mikor megjelent, megölelt... olyan jó volt... és csak akkor tudatosult bennem, hogy nagyon hiányzik már az életemből...

Már 1 hete, hogy vége a sulinak, úgy volt megbeszélve, hogy majd találkozunk, de értesültem, hogy kórházba került valami miatt (az ok nem tiszta) így nem mertem hívni... hagynom kellett volna neki egy üzenetet, vagy valamit, hogy jobbulást, de nem tettem... Sokszor elkezdtem kételkedni, hogy vajon én is fontos vagyok-e neki, vagy csak etikettből kedves mindenkivel, így velem is...

Én országon kívül leszek az elkövetkező 2 hónapban, így nem is tudok beszélni vele... múltkor ráírtam a neten, de nem válaszolt, lelépett... ekkor kezdek a kétségek gyülekezni...

Elfoglaltam magam a napokban, így nem sok időm van rágondolni, de még így is gyakran teszem ezt... hiányzik... ugyan akkor nekem így könnyebb, mert kezdenek az érzelmeim kihűlni iránta... nem tudtam rá csak barátként gondolni, pedig nagyon jóban lehettünk volna, ha engem nem gátolnak meg az érzelmeim (remélem érthető, hisz nem adom teljesen önmagam) volt egy kisebb megrendülésem is, napokig rosszul érintett egy két hír vele kapcsolatban, ugyan is, volt valakije, akire végképp nem számítottam, de ebbe nem mennék bele...

Szóval, a nagy kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy magam sem tudom, mi lenne a helyes megoldás... nem akarom elveszíteni mint barátot, és nem akarom, hogy az érzelmeim miatt ez bekövetkezzen... így inkább abba a hibába estem, hogy nem csinálok semmit, és a napok egyre telnek, a legközelebbi alkalom is augusztus lesz... ha nem teszek semmit, hipp-hopp, elrepül egy év, és elveszítettem egy barátot...

Kérlek, adjatok tanácsot!!!

Köszi, hogy elolvastad. Ha valami nem tiszta, szóljatok, részletezem.