Mi késztethet egy 15 éves lányt az öngyilkosságra?

"Hadd hulljon a férgese"? Te nem vagy normális...

15 éves. Neki is lehetnek gondjai, nem? Honnan tudjátok, hogy egy fiú miatt? Az emberek annyira összetettek, nem hiszem, hogy ennyiből ki lehet őket ismerni. Semmit nem tudtok szerencsétlen lányról...

Mosoly... szép álarc, sajnos legtöbbször nem mond igazat. Mindegy, miért, de szüksége lett volna támogatásra, hogy valaki megállítsa. Nyilván az ismerősei elsiklottak felette, mert nyilván boldog. Nem volt az. És ez a történet vége.

Biztosan történt valami, ami miatt megutálta az életét, vagy önmagával nem volt kibékülve, és ezt fokozta, hogy nem foglalkoztak vele. Az egyetlen kiútnak a halált látta, és...

Emberek csak úgy nem ölik meg magukat, mert az jó poén. Okuk van rá, szubjektív, hogy ki milyennek találja azt.

Hát az én élethelyzetem is ilyesmi sajnos :( Én megértem, bár nem tudom mi volt az oka a halálának.Az én anyám fojton veszekszik velem,fojton kiabál,szinte mindenbe beleszól, de ő mégis úgylátja, hogy mindent megad nekem.Pedig nem. Énis mosolygó álarc mögött rejtem el a szomorú énemet.Qvára nehéz és sokszor fordul meg a fejemben, hogy miért is élek ha ennyien nem szeretnek...Persze vannak akik szeretnek, de nekem a szüleim szeretete a legfontosabb de mégis ez van...Nem lenne meglepő ha pár nap vagy hét mulva az én barátnőm irna ki egy ilyen kérdést. Szülő ügy, fiú ügy is van, bár nekem az nem olyan fontos, mint a szüleim.:((:((:(( Most nyugottan irhatják a köcsög trollok, hogy hülye depis emo, meg ilyenek, ha ettől boldogabbak lesznek.

UI: A mosoly, sokszor csak egy álarc, ami egy szomorú, megtört szivet takar. :(

Sokan azt hiszik, hogy ha valaki csak 15 éves, akkor nem lehetnek komoly problémái, nem szenvedhet igazán, nem lehet nyomós oka az öngyilkosságra.

Én is ilyen voltam, én is megpróbálkoztam vele (ma már örülök, amiért élhetek, de akkor nem gy gondoltam). Szeretetigényes ember vagyok, de épp a szeretet az, amit soha nem kaptam meg gyermek- és kamaszkoromban; sem a családomtól, sem a környezetemtől. S itt már nem tini-sérelmekről van szó, hiszen évek távlatából tekintek vissza, levetkőzve mindazt, mit csak én képzeltem be magamnak.

Engem is úgy ismertek, mint a lányt, aki folyton mosolyog és jókedvű, pedig belül majd megszakadt a szívem, annyira egyedül voltam. Nem voltam szépség, tehát a közönség céltáblájává váltam, otthon állandóan veszekedtek velem, egyszerűen abba nevelt bele a világ, hogy értéktelen és rossz ember vagyok, ezt pedig képtelen voltam elfogadni.

Mosolyogtam, mert arra vágytam, hogy szeressenek (és ki van oda a mártírokért), csak aztán egyszer elszakadt a cérna. De ez akkor már évek óta torlódott, és annyira mély dolog volt, hogy nem lehetett egy-két beszélgetéssel elintézni. Megpróbáltam az öngyilkosságot, nem jött össze.

Aztán történt valami változás: megismertem néhány fantasztikus ember, akik elfogadtak olyannak, amilyen vagyok.

De hidd el, rengeteg atrocitás történik egy ilyen idős lánnyal: mert épp ekkor vágyunk arra, hogy elfogadjanak, de a kortársaink épp ekkor a legkritikusabbak, a többi generáció valóságához pedig még éretlenek vagyunk.

A válasz írója 62%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: 06-05 14:20

Ennek az embernek teljesen igaza van. Miért nem látjátok be? Nem hallottatok József Attiláról? Ő már 9 éves korától megpróbált öngyilkos lenni. Őt folyton megmentették. Aztán amikor a testvérénél volt folyton kísérték meg nem engedték el amikor pont vonat ment, mert tudták hogy öngyilkos akar lenni, de aztán mégis megtörtént a baj. Amúgy nem lehet tudni, hogy milyen jövő várt volna rá. Na hogy válaszoljak a kérdező kérdésére szerintem az elkeseredés. Nem tudhatod, hogy mi zajlott benne.

Elsőnek is őszinte részvétem.

Én is gondoltam az öngyilkosságra ,mert engem mindig piszkáltak az osztálytársaim ,állandóan valamivel szekáltak.

Én nekem volt olyan ,hogy reggel iskola ellőt nem bírtam enni, az idegesség miatt , hogy ma mivel tolnak ki velem. Meg még parasztnak mert a szüleim tehenet fejnek 23-mat.

Elég rossz ,de már csak egy év, a 8 osztály.

Még egyszer sajnálom.