Hány évesen engedtétek el egyedül a gyereket egy másik városba?

Attól függ melyik kor,és melyik gyerek.

A 80 év feletti anyósom,egyedül járt ettől messzebb iskolába már 6 évesen(más gyerekekkel együtt).

A férjem 60 éves,simán felrakták a vonatra 5-6 évesen, szóltak a kalauznak, xy helyen meg várta a nagypapa.

A férjem 9 éves gyereke,egyedül keltette a 3 éves testvérét,reggeliztek felöltöztek, elvitte óvodába,és elment suliba.(Itt nem utaztak, gyalogoltak valamennyit,nem túl messze)

A szomszéd 8 éves gyerekét simán el lehetne engedni vonattal, ha néha a kalauz ránéz.Az én 8 évesem meg egészen biztosan nem.

A tesóm gyerekét 12 évesen még biztos nem, de 14 évesen talán már el lehetett volna engedni ilyen hosszú útra egyedül,most 15 évesen meg teljesen biztos.

Az egyik régi kolléganőm 12 és 9 éves gyerekei minden reggel egyedül keltek, és utaztak 40 percet a harmadik faluba a suliba,és délután onnan haza.

Szóval baromira gyerekfüggő.

Tavaly utazgattak először teljesen egyedül a gyerekeim. Dél-pesti agglóból a II. kerületbe, jól ismert útvonalon, másfél óra alatt a 12 éves.

A Velencei-tóhoz, szintén ismert útvonalon a Dédihez kettesben a 12 és a 15 éves.

Nagyon gyerekfüggő. Nálunk az 1 km-re lévő iskolába az osztály nagy részét még kísérgetik a szülők, pedig 5. osztályos 11-12 éves gyerekek. Azt vettem észre, hogy inkább a fiúkat kísérgetik/mennek értük.

Ha nem kell átszállni, egy járművel kell utazni 1 órát, akkor én lehet, hogy a 11 éves lányomat már eelengedném. De mondom, szerintem ez nagyon egyéni.

Fiam 14 éves volt,a középiskolát kezdte, mikor egyedül utazott először az apjához busszal 100 km-re.

Előtte egy évvel még nem mertem volna elengedni,de a középiskolában már jól boldogult....

Ha ovis korától önállóságra, komoly, felelősségteljes közlekedésre tanították, akkor 12 éves kortól simán utazhat egyedül vonattal, tömegközlekedéssel pár órás távolságra - nem éjszaka, és nem "veszélyesnek" tartott környéken. (Ez persze relatív.) Azért jó, ha a célba érésről küld egy üzenetet.

De ehhez az kell, hogy ovis korától előbb csak szülővel, aztán nagy testvérrel, más gyerekekkel együtt megtanulja az utat és a szabályokat. Ha jó helyen (nem kell átkelni forgalmas autóúton), nem túl messze van az iskola, az első pár hét után mehet egyedül. Amikor kialakul a társaság, a gyerekek csoportosan mehetnek, ez nagyszerű alkalom a barátkozásra.

Boltba is el kell küldeni egyedül néhány dologért, ha felnőttel volt már sokszor, és mindenre megtanítottuk.

Aki ezeket nem tanítja meg korán (mert kocsival vinni kényelmesebb, mert megtanítani macerás, mert a szülőnek sokkal jobban oda kell figyelnie...), az a gyerek sajnos tizenéves korában is bizonytalan lesz, gátlásos, zavart, ha valami önálló megmozdulásra kerül sor. Szóval a szükségtelen pátyolgatással nem csak magunknak, a gyerekünknek is ártunk.

(Kivétel a nagyon távoli iskola, ahová sajnos kocsival kell vinni - ezek a gyerekek bizony hátrányba kerülnek az önállóság kialakulásában.)