Szerintem túlzásba viszi a 16 éves gyerekem a számítógépes harci játékokat. Most diákmunkázik, de estétől kb hajnal 2-ig játszik, reggel meg 6-kor kell kelnie. Szerintetek érdemes valahogy korlátozni őt ebben, vagy nem?

#19

Én szerintem 16 évesen megvertem volna az edzőt (lányként), ha csak úgy beírattak volna csapatsportra. Akkor tuti kivetnek, és nem kell többet járjak. Egy introvertáltnak annál még az iskolai sz0pás is jobb...

Egy kis idézet egy pár éves beadandómból, mert egypáran kicsit fordítva ülnek a lovon:

Pozitív hatásai

A videójátékok lehetséges hatása a társadalmi viselkedésre egyre valószínűbbnek tűnik. Ez azért van így, mert a két évtizeddel ezelőtti videójátékokhoz képest, a kortárs videójátékok egyre inkább társadalmi jellegűekké váltak. Bár a videójátékokkal kapcsolatos kutatások többsége a negatív hatásokra helyezi a hangsúlyt, néhány felmérés összefüggést talált az interaktív játék és a szociális és érzelmi jólét között. (OLSON, 2007)

Míg egyes játékokban a játékon belüli előrehaladást erőszak útján lehet elérni, más játékok a proszociális viselkedést részesítik előnyben. Például sok, több ember számára tervez játékban a játékosok számára kooperatív játékmódokat kínálnak, ahol a játékosokat az egymással való együttműködésre ösztönzik. Számos tanulmány alátámasztják azt a hipotézist, hogy a kooperatív játék elősegíti a proszociális viselkedést, és megfékezheti az agresszív viselkedést. (LOBEL et alii, 2017) Az MMORPG típusú online játékok pozitív hatással vannak a társasági kapcsolatokra a játékosok szociális hálójának játék általi bővítése miatt. Segítségükkel a társasági élettől bármely okból kiszorult személyek a virtuális világ segítségével szociálisan aktívvá válhatnak. (SMOHAI et alii, 2014)

Az erőszakos videójátékokkal játszóknál jobb a térbeli-vizuális képesség, és a figyelmi teljesítményük magasabb. Sokkal gyorsabban tudtak egyik feladatról a másikra váltani, eredményesebbek a rövid távú vizuális emlékezeti és a mentális forgatási feladatokban. Jobbak a kognitív képességeik. (SMOHAI et alii, 2014) A figyelmi feladatokban jobban teljesítetnek a videójátékokkal játszók. Hatékonyabban tudják figyelmen kívül hagyni zavaró tényezőket, pontosabban becsülik meg az elemek számát, hatékonyabban tudják az információt időben feldolgozni és a figyelmüket megosztani. A vizuális figyelem javulása akkor is megállapítható, ha nem játszókat gyakoroltatják egy a játszó személyek által kedvelt játékához hasonlóval. (GREEN–BAVELLER, 2003). A videójátékok általi gyakorlás a vizuális szelektív figyelmet pozitív irányba módosítja. (KOLLÁR–SZABÓ, 2004) Ez a pozitív hatás viszont nem jellemző az összes videójáték kategóriára. (BAVELIER, 2008) A játékok kategóriáit figyelembe véve kifejezetten az akció-videójátékoknak lehet pozitív hatásuk a vizuális funkciókra. (ACHTMAN–GREEN–BAVELIER, 2008)

A flow-állapot videójátékok segítségével is el lehet érni. Ez egy olyan tevékenységet jelöl, amit az egyén önmagáért csinál és ami közben lelkileg feloldódik. Így a játék egy remek módja a pozitív érzelmek kiváltásának. (SMOHAI et alii, 2014)

Szakirodalom

BAVELIER, Daphne

2008 Video games as a tool to train visual skill. Restorative Neurology and Neuroscience 26. 4. 435–446.

GREEN, Shawn, C. –BAVELIER, Daphne

2003 Action video game modifies visual selective attention. Nature 423, 534–537

KOLLÁR Katalin, N. (szerk.) –SZABÓ Éva (szerk.)

2005 Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, Osiris tankönyvek. 194–195

LOBEL, Adam et alii

2017 Video Gaming and Children's Psychosocial Wellbeing: A Longitudinal Study. Journal of Youth and Adolescence 46. 4. 884–897.

OLSON, Cheryl, K. et alii

2007 Factors Correlated with Violent Video Game Use by Adolescent Boys and Girls. Journal of Adolescent Health 41. 77–83.

SMOHAI Máté et alii

2014 Videójátékok pszichoterápiás felhasználhatósága. In: FÜLÖP József (szerk.)–MIRNICS Zsuzsanna (szerk.)–VASSÁNYI Miklós (szerk.): Kapcsolatban - Istennel és emberrel. Budapest, L'Harmattan Kiadó, 76–86.