Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kamaszok » Nagyon szeretnék babát, de...

Nagyon szeretnék babát, de rettegek a gyerekneveléstől! Hogyan lehet kijátszani a gyerekek mai egyre csak torzuló "normáját"?

Figyelt kérdés
már 12-13 évesek elkezdenek bulikba járkálni, ha nem engedik őket hisztiznek,zsarolnak,és elmesélik, h a szomszéd Juliska lánya is mehet, majdnem felnőtt emberekkel jönnek össze, és fekszenek le ennyi idősen, és még büszkék is rá. isznak,cigiznek, rosszabb esetben még drogoznak is és tojnak a szüleikre, mert néhány értelmes szülő hiába próbálja jól nevelni a gyerekét, az iskolában a többiek szava és tettei a döntőek, mert az a vagány amit mindenki csinál és az értelmes anyuka meg túl szigorú és régimódi! miért hagyják a szülők, hogy így elzülljön a gyerekük? hisz mások nevelését is elrontják ezzel, mert mindig a többség győz...hogyan tudnék majd 1-2 év múlva(valószínüleg még rosszabb lesz a helyzet mint most) elkezdeni nevelni egy értelmes gyermeket egy ilyen világba? nagyon kétségbe vagyok esve....
2009. jan. 3. 11:38
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
100%
Én 17 éves vagyok, sosem jártam bulizni, nem próbáltam még ki a cigit, nem voltam még berúgva... Számomra is elképesztő amiket te felsoroltál. A tanulás cikinek számít, buli minden pénteken, "nyelvbutítás" (wok, cejetjek...) dohányzás... Én elég sok mindenen keresztül mentem, érettebb vagyok a koromnál és talán úgy fogalmaznék, tudatosabb. Észreveszem a körülöttem levő világot, figyelek, sokat gondolkozom... Van egy barátnőm, ő ugyanilyen, mint én. Ami érdekes ebben, hogy egészen eltérő nevelést kaptunk, mégis sokban hasonlít a gondolkodásunk, világlátásunk, értékrendünk. Ezzel azt akarom mondani, hogy ez szerintem nagyban függ a gyerek személyiségétől. A szülő sokat segíthet a normális, egészséges fejlődés kialakulásához, tudatossággal, őszinteséggel és sok beszélgetéssel. Hozzá kell tennem nekem is volt egy év amikor picit megőrültem, csak másképp, mint mások (szerelmes voltam és sok butaságot csináltam), de utánanéztem egy pszichológiai szakkönyvben és ezek a kis(!) "őrületek" normálisak ebben a korban. Bocsánat a hosszú ok fejtésért, remélem segítettem. Sok sikert!
2009. jan. 3. 11:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 A kérdező kommentje:
én is épp ilyen vagyok/voltam, mint te és nem is sokkal idősebb (19 és fél éves) ... örülök neki, hogy vannak még ilyenek mint te, de sajnos a környezetemben inkább a rosszabb példából van több, néha szó szerint sokkol, amit csinálnak... élő példa a saját 14 éves öcsém és a párom ugyanolyan idős huga... köszönöm a válaszod :)
2009. jan. 3. 12:01
 3/15 anonim ***** válasza:
100%
Sajnos az én környezetemben is több a negatív példa, de azért vannak kivételek. (remélem senki nem hiszi, hogy most tömjénezem magam) Szia :)
2009. jan. 3. 12:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
87%

Tetszett az előző hozzászólás, örülök, hogy ilyen 17 évesek is vannak!:-)

Néha én is elgondolkodom, hogy mennyire lesz vajon nehéz majd, ha a lányom (aki még csak 5 hónapos) és remélhetőleg jövendő testvérei lesznek tizenévesek... De mindig előttem van a saját példánk. Mi a tesómmal és sok barátnőmmel-barátommal egyetemben sportoltunk, sportolunk. A sportnak valami hihetetlen nevelő ereje van! A sportoló gyerek céltudatos, megfontolt, nem kockáztatja a szeretett sportágat, tevékenységet holmi drogos vagy beivós buliért... Mi is felnőttünk bulik nélkül, mégis voltak barátaink, hozzánk hasonló srácok és lányok. Korán megtanultuk, mi a felelősség... Nem mondom, hogy csak a sportolók lesznek ilyenek, de tapasztalom, hogy akik sportolnak (persze komolyabban) azok nagy többségben ilyenek.

Ne félj, sokban múlik rajtad, milyen lesz a gyereked. Ha te olyan szülő leszel, akire a gyerek felnéz, akit nagyon szeret és példaképnek tekint, akkor nem lesznek komoly gondjaitok tinédzserkorban sem. Mutasd meg a gyerekednek, hogy milyen szép tud lenni a világ, mutasd meg a buktatókat is, de mindig érezze, hogy szereted és bízol benne. Ha ezt megkapja, nem fog "elkutyulni", prsze mindenkinek vannak dilijei, de nagy baj nem lesz.

A gyerek pedig az egész élet legszebb és legjobb adománya, ne fosszd meg magadat tőle a félelmeid miatt!

2009. jan. 3. 12:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
75%

Sziasztok!

Talán inkább úgy fogalmaznék, hogy nem a sport a fontos (bár kétségtelenül nagyon jó több szempontból), de a lényeg, hogy a gyerek kösse le magát. Ne a gép előtt üljön és unatkozzon, mert úgy még esküszöm, vissza is fejlődik. Minél tágabb világot mutatni neki, hadd próbálkozzon:)

2009. jan. 3. 12:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 A kérdező kommentje:
köszönöm a válaszokat...megnyugtatóak, de még mindig aggódom... 12-13 éves korukig természetesen le lehet kötni őket, de utána jön az a rettegett korszak, és akkor már nem érdekli őket semmi más csak az, ami a többieket...ezt tanulják egymástól az iskolában.... a sport az hasznos megoldásnak tűnik, és valóban tervezzük, h támogatjuk majd gyerekeink ilyennemű érdeklődését (már csak azért is, mert mi is ilyenek vagyunk,párom versenytáncos volt, én meg lovagolok, szeretnék majd versenyszerűen is)...talán ha megszeretnek egy sportot, azt valóban nem fogják feladni ennyi idősen az éppen aktuális tinimarhaságokért...
2009. jan. 3. 12:37
 7/15 anonim ***** válasza:
100%

kell a gyereknek

1) biztos családi háttér

2) biztos erkölcsi tartás szülők részéről

3) célzott nevelés, a szülő tudjon nemet mondani, ha kell

4) megfelelő iskola és környezet,a baráti kör bizonyos kontrollálása (de ez az első három pont teljesítésével nem is szükséges)


rengeteg beszéd, foglalkozás, odafigyelés, közös programok, és a gyereknek meglesz a magához való esze

2009. jan. 3. 18:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
Kedves kérdező, én voltam a sportos válaszoló.:-) Én magam versenyszerűen lovagolok, évekig táncoltam is...:-))) Ha lovazik a gyerek, szinte biztos, hogy nem kutyul el, hiszen a lóért felelősséggel tartozik. Nekem is azt mondták a szüleim (saját lovam volt) hogy nyugodtan menjek csak bulizni, de reggel ugyanúgy föl kell kelnem etetni, almozni, stb. Ily módon sose akartam különösebben belemenni az éjszakába, mert reggel feladatom volt. Azt pedig már pici koromban megtanították, hogy nem a ló akart engem, én akartam a lovat, hát amíg él, felelősséggel tartozom érte. Ez eléggé arra ösztönzött, hogy helyén legyen az eszem, hiszen a szeretett élőlény sorsa múlott rajtam!
2009. jan. 4. 07:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:
nekem még sajnos nincs saját lovam pénzhiány miatt... de mire lesz gyermekem, addigra lovam is, mert nagyon szeretnék...sajnos a szüleim nem olyan állatszeretők mint én,úgyhogy magamnak kell majd megoldanom a saját fizetésemből,ami még nincs :) de a gyerekek már ló mellett fognak felnőni
2009. jan. 4. 11:16
 10/15 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem a legfontosabb a következetesség. Ha lesz gyerekem a feje tetejére is állhat ha olyat akar megtenni amit mi a férjemmel nem engedünk. Férjem húga undorítóan kizsarol mindent magának, megnézném hova jut így el. Nekem anno nagyon következetesek voltak Anyuék, amit nem engedtek,azt megmagyarázták, hogy miért nem és ha bele feszültem akkor se engedték. Ma már látom, hogy ez a helyes, különben ki tudja hol tartanék...
2009. jan. 10. 01:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!