Akinek még kicsi a gyereke, az nem fél a kamaszkortól?

Nekem 15honapos most, nem gondolkodom ilyeneken... Élvezem azt ami most van. Meg a jelwnbeli problémákra fókuszálok (pl 4 hónap múlva érkezik a kistesó, ez sokkal nagyobb kihívásnak tűnik most, minthogy a kamadzkorral foglalkozzak).

Egyébként ha az apjára üt, akkor a hallottak alapján megőszülök... Úgyhogy jobb is nem gondolkodni ezen.

Nem igazán. Kevés problémás gyereket ismertem a saját tini koromban ami azért nem száz évekkel ezelőtt volt hanem tíz, én magam is egy eléggé nyugodt és egyszerű ember voltam mindig is. Szerintem ha az ember nem felejeti el teljesen azt, hogy milyen volt tininek lenni, sokkal egyszerűbb megközelíteni ezt a korszakot.

Meg persze lehet tátott kézzel állni hogy mi folyik itt és morogni, meg meg lehet kérdezni konkrétan mi a gond. Nem a mi a bajod? Hanem ha látod hogy frusztrált, bántja-e valami. Ha valamit nem akar megcsinálni, megkérdezni miért nem, nem bunkón hanem őszintén. Lehet nincs ideje, számára fontos dolog lenne.

Az is fontos hogy megértsük, hogy nekünk felnőtteknek más a fontos mint nekik fiataloknak és ezt is látni kell.