Csak én érzem magam egyedül?
Szüleimnek és az állítólagos barátaimnak és osztálytársaimnak azt mutatom hogy vidám vagyok és optmista... nem fejtem ki nekik a gondolataimat .. a szüleim kb. 70%-ban nem is ismernek. Felszínesen ismer mindenki. Nem vagyok képes megnyílni, mert sok dolgot annyira másképpen látok.. szeretek magamban elmélkedni és tervezgetni... világmegváltó beszélgetéseket írogatok magamban és megpróbálok minden nézőpontot szemügyre venni. Sokszor leállok egy kis szárazfű csomó elé mert gyönyörűnek találom, és ha lenne nálam fényképező biztos képeket készítenékróla. AZt veszem észre hogy az emberek nagyrésze elsiklik a kis szépségek mellet és nemtudják értékelni a kis részleteket. Szerintem sok ember elfelejt élni mintha gépek lennének.. előre beprogramozott gépek
=( azt érzem hogy sokan nem mernek ellent modnani a tömegnek és a csorda ösztönnek... Mindenki szid mindenkit olyan felületes dolgok miatt mint pl. vallás és politikai hovatartozás miatt. Akit tudnak azt beskatulyázzák... Az lenne a legjobb ha mindenkiben lenne egy kis csepp nyitottság meg együttérzés... amúgy néha azt érzem hogy lehet valami lelkibetegségem.. nemtudom mért... de elakarok tűnni ebből a világból... nem akarom nézni ahogy tönkre teszik egymást az emberek a korlátoltságukkal.. nagyon széygellem azt is hogy ebbe a tinikorosztályba tartozok... annyira utálom... majdnem minden velem egykorúnak a facebook és az msn körül forog az élete... egyszer halottam amint osztálytársam ezt modnja magáról nagybüszkén: az életem fele a telefonom a másik meg a számítógépem
ez olyan szörnyű...
én csak alkotni szeretnék egész életembe..és letenni valamit az asztalra ... és küzdeni szeretnék a maradi gondolkozásmód ellen... csak ezt szeretném az élettől... az sem érdekel ha nem lesz férjem se gyerekem..engem ne kössön meg semmi és senki ... szabad szeretnék maradni.. tudom nem vagyok művészlélek se művész ... nem érdemeltem ki hogy ezt a szót hazsnáljam magamra...lehet most úgytűnik mintha egy kis kamazskori lázadás lenne, de tudom hogy én iylen maradok.. sokmidnent már kiskorom óta tudok ... Nemtudom hogy lehet-e valamilyen személyiség zavarom vagy valami, de sokszor azt se tudom hogy milyen nemű vagyok.. néha elkezdem a falat kaparni mert oylan nagy a hangzavar a fejembe amit nemtudok leállítani.. néha azt kívánom magamnak hogy bárcsak meddő lennék majd felnőtt koromban hogy még véletlenül se legyen gyerekem ..
Megkötve érzem magam, és megkötve érzem az emberiséget... mintha mindenkinek a ynaka kötélben lenne, és arra várna hogy kirúgják alóla a sámlit.. akármennyire is küzdök a kötél ellen egy melletem lógó visszaránt és azt mondja hogy ez a sorsunk...
ezt a kérdést most írom ki másodszorra mert lehet hogy elsőre nem jó témába írtam
válasza: válasza:Első vok-
Nah hát sokáig éreztem ezt. Nagyon sokáig. Egy olyan lány mellett tetettem a cukipofát akit amúgy tiszta szívemből gyűlölök. De nincs bennem bátorság. És rájöttem, hogy az az én barátnőm aki eddig tök semleges volt számomra. Nézz körül azért a társaságodban :) De ha tényleg nincs semmi... próbáld máshogyan levezetni a mondanivalóddal járó feszültséget... pl az írásodból azt veszem le hogy inteligens vagy és jól fogalmazol :) Hát hajrá... írj valamit! Alkoss, tegyél le valamit az asztalra :)
Rengeteget rajzolok és alkotok... de néha már nincs erőm hozzá =( Köszönöm hogy írtál tényleg =)
A baráti körömben már néztem így körül.. amúgy van 1 lány akit bírok csak az a baj hogy ritkán tudunk találkozni =( de neki se tudnék megnyílni ... amúgy az írással most fogok majd próbálkozni :)
válasza:
válasza:Szerintem ez, amit kiírtál egyáltan nem probléma.
Az a baj, hogy az összes többi ember nem így gondolkodik.
Nagy örömmel olvastam, hogy még van valaki aki a természetet csodálja és nem írtja, nem a gép előtt ül napi 30 órát, és nem csak erről tud beszélgetni.
Viszont amikor elkezdtem olvasni, egyből arra gondoltam, hogy valami művészlélek vagy. Ezt ne tagadd, ez valószínűleg így is van (ez attól független, hogy pl matekból vagy jó, vagy egyáltalán nem tudsz rajzolni, a beállítottságod ilyen...)
Nem tudom, hogy mit akartál kérdésként feltenni igazából, de szerintem mindenki érzi magát egyedül. Az iskola nagymenőjétől kezdve a plázacicákon, a szinészeken, politikusokon, ismert embereken keresztül, a srtéber idiótákig.
Nem kell beállnod a sorba, hogy valaki(k)hez tartozhass. Sem az északai bulikra nem kell járnod, sem a szüzességedet nem kell divatból elveszítened. (és még írhatnék sok példát)
Attól, hogy nincsenek olyan haverjaid, akikkel együtt lóghatsz, nem jelenti azt, hogy senkid sincs.
Valószínűleg az osztályodban van valaki akihez hozzászólhatsz, mert vagytok olyan viszonyban, vagy csak neki sincs éppen baszélgető partnere.
Nem kell kiközösítened magad, nyugodtan tartozz egy csoporthoz, de mint egyén, és nem mint marha, aki a csorda után megy.
És hogy kiéld művészi hajlamaidat vagy kamaszkori depressziódat (bárhogyan nevezhetjük, ugyanaz számodra) hordjál magaddal fényképezőt, és fotózz le minden érdekeset. Ez még hobbinak is jó.
Hidd el, beválik.
(nálam bejött)
De ha mégsem próbálkozz mással: naplóírást tudom ajánlani, az szinte mindenre gyógyír, mert kibeszélsz magadból mindent... vagy keress valami mást.
Sok sikert!!
Köszönöm szépen :) van oylan ember akivel tudok beszélgetni.. csak velük oylan felszínes témákról... kifelé sokszor vidámnak mutatom magam... de belül rengeteg kétely van bennem =(
Amúgy most művészeti szakközép iskolába készülök lehet hogy ott találok majd barátokat, de úgy érzem mostanába hogy sok művész palánta oylan öntelt és beképzelt.. legalábbis akikkel most járok felvételi előkészítőre..
válasza: válasza:Gyors és egyszerű választ adok: a serdülőkor ilyen
szemlélődő, kritikus, önmagát kereső
gondoltál már arra, hogy mások is hasonló cipőben járnak? kivül vidámak, msn, facebook, de ez csak a látszat? szerinted mitől nem lennének hasonló problémáik, max nem mutatják, ahogy te sem?
alkoss
ma ezt érzed fontosnak, holnap meg amazt
az ember változik
ha gondolod, írj e-mail-t szívesen beszélgetek veled
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!