Hogyan kezeljek egy bután viselkedő szerelmes nyolcadikost?
A lányom úgy 2 hónapja járni kezdett egy vele egykorú iskolatársával. Kis cuki szerelmes tinik. Nincs ezzel semmi bajom. Mindketten az osztály jótanulói közé tartoznak, együtt járnak matekversenyekre, megbeszélik a házikat, szóval rendben van a dolog. Normálisnak tűnt a srác is. Eddig.
Az ő sulijukban van őszi szünet, mert az igazgató kiadta ezt a 3 napot a hosszú hétvége után. Edzései viszont vannak a lányomnak a szünetben is, szám szerint kettő a 9 iskolaszüneti nap alatt, szóval nem szakad bele. És mit ad isten pont az egyik edzés időpontjában szeretne találkozni a fiúval délután. Ha megy edzésre, úgy csak másfél órájuk lenne együtt előtte, amit ők kevésnek találnak, ezért kérlel, hogy ne kelljen edzésre mennie, hogy több idejük legyen. Természetesen szó se lehet róla. Lehetne több idejük, ha a srác hajlandó lenne hamarabb eljönni otthonról, de azt mondja, neki nem jó hamarabb, mert minden nap a szüleivel ebédel, úgyhogy arra hergeli a lányomat aktívan, hogy próbáljon rávenni engem, hogy ellóghassa az edzést. Értitek, az ő ebédje szent, de a lányom ne menjen edzésre... agyam eldobom. És miután megírta a lányom, hogy a szülei nem engedik elbliccelni az edzést, tovább buzdítja, hogy de, beszéljen rá minket. A lányom most haragszik rám, órákig zokogott, amiért nem engedem ellógni az edzést, és már az egész sportot abba akarná hagyni, amit amúgy tudom, hogy szeret, és 6 éve űz. Annyira bután viselkedik, és annyira dühít!
És persze emlékszem, hogy ennyi idős koromban az én agyamat is ennyire elködösítette a szerelem, és minden baromságra képest voltam az akkori fiúmért, de haragszom is az akkori magamra, meg a környezetemre, hogy milyen elnyomható, behódoló kis hülye voltam, akinek természetes volt, hogy a szempontjait nem tisztelik egy kapcsolatban. De hiába éltem át az ő mostani lelkiállapotát én is anno, most felnőttként nem tudok mit kezdeni vele, csak dühös vagyok, amiért ilyen lüke, és még csak nem is látja. Nem lehet beszélni vele, mert vagy sír, vagy követelődzik, vagy mérgesen ismetelgeti, hogy "hagyjál". Segítség, mondjatok valami okosat!
válasza: válasza:Követelmény a sportolás... király.
Mindenben ennyi korlátolt, erőszakos vagy?
válasza:Egyébként nem kell kötelezni.
Én sem voltam kötelezve, magamtól sportoltam, amikor kedvem volt. Heti párszzor bicaj, télen jégkori.
14 voltam, amikor elmentem vívni, na azt hetente csináltam, ugyanis imádtam. A többi hobbi volt, a vívás szenvedély is egyben.
válasza:#54 Nyilván diákként, 9-10. osztályban, nem arra gondol az ember, hogy mi lesz érettségin, ez nagyon távolinak tűnik akkor. Nálam is úgy volt. 10.-ben egy picit tudatosabb lettem, és utánajártam az akkori felvételi rendszernek. Ott realizáltam, hogy nem csak jó jegyekkel lehet bekerülni egyetemre, nem kell mindenből jó jegyeket hoznom, ugyanis százalék alapján néznek két érettségi tárgyat, és ha az ebből kapott pont nagyobb, mint a tanulmányi pontokra kapott (utolsó két éves átlag + érettségi átlag alapján), akkor a rendszer a számításkor az érettségire kapott pontot duplázza, ergo, ha valaki szín kettes volt, de a két felvételi tárgyán nagyon magas százalékot hozott, akkor ne számít semmi más, csak az, meg a plusszpontok. Tehát ha nem jön vissza a matekhoz a kedvem, akkor is ott lett volna, hogy duplázok, és aztán ki a bánatot érdekel, hogy kettes lett az érettségim? Aztán végülis dupláztam, de 74%-os magyar emelttel, meg 95%-os matek emelttel, bár 10. osztályban még nem pont ez volt a terv....
De volt olyan osztálytársam, aki majdnem minden érettségi tárgyból szín kettes volt, csak az idegennyelvek mentek neki. Angol emelt 92%, német emelt 87%. Neki is duplázás volt, valami 450 körüli ponttal került be egyetemre...
Ennyit arról, hogy ha annyira okos vagyok, akkor gondolhattam volna azt, hogy nem kellene hanyagolni a matekot, mer mindenképp "fontos"...
Amúgy én csak annyit mondtam a versenyekkel kapcsolatban, hogy nem egészséges versenyistálló szinten erre tolni a gyereket, mert megutálja. És igen, úgy kva könnyű megutálni valamit, még akkor is, ha amúgy szeretné, mint én anno általánosban a matekot, ha azt érzi az ember, hogy xy dolog minden mástól elveszi az időt. Az meg más kérdés, hogy a kérdező lányával kapcsolatban kiderült, hogy csak a fiú plusz ürügy a lógásra, előtte is sokszor akarta skippelni az edzést.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!