Miért ilyen szigorúak az egyik barátnőmmel? Sehová nem engedik, semmit nem csinálhat, pedig már 18 éves.

Én hiszek neked, és szerintem nincs semmi probléma ezzel.

Csak a gyakoris prolik itt élik ki magukat...

Kb. egy éve jártam Milánóban 3 napig egy konferencián. Nem vásárolgattam, a cégtől 50 EUR napidíjat kaptam, ami elég volt az étkezésre nem túl előkelő éttermekben.

Összesen kb. repjeggyel, reptéri fuvarral együtt 150.000,-Ft volt. Nem az a tipikus kiruccanás, amit mindenki megengedhet magának Magyarországon, sőt, meg merném kockáztatni, hogy kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a kamaszlányukat csak úgy egy napra Milánóba küldjék vásárolgatni. És akkor a környezeti hatásokról még nem is beszéltem.

Lehet, hogy mivel jobb anyagi helyzetben vagy, mint az említett bnőd, egyszerűbbnek tűnt számára azt mondani, hogy nem engedik el a szülei, mint hogy bevallja a gazdag lányoknak, hogy nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust.

Nem is beszélve a hétvégi bulikázásokról. Nem mindenki engedhet meg magának heti 5-10000 Ft-ot elkocsmázgatni, vásárolgatni.

Én sem voltam túl jó anyagi helyzetben kamaszkoromban, és én is gyakran kamuztam be az ilyen helyzetekben, hogy sajnos nem engednek el a szüleim, pedig csak nem volt pénzem/pénzünk erre.

Könyörgöm, miért kell minden kérdés alá betolni, hogy kamu? Ez most már új népbetegség a gyakorin? Mi az, hogy a stílus nem egy 16 évesre vall, szerintetek afelett bárki leírna egy olyan szót, hogy „obvi”? (Blah. Már bocsánat, kérdező.)

Gazdag emberek, bármilyen furcsa is, léteznek, és nem, egy milánói repjegy meg a teniszezés azért nem egy Mészáros Lőrinc- meg Bill Gates-szint. Nyilván nem egy átlagos magyar háztartásé, de bőven vannak olyan családok, akik ezt megengedhetik maguknak. És az ilyen családok általában hasonló társadalmi körökben mozgó családokkal barátkoznak – igen, a gyerekek is. Teljesen reális, hogy összeverődött egy ilyen baráti társaság.

A kérdésben egyedül a milánós program megtorpedózása érthető. Oké, én is úgy gondolom, hogy az érettségire való készülésnél nem jelent gondot egy hétvége kihagyása – sőt, inkább jót tesz egy kis pihenés. De ez a milánói út nem feltétlenül lazítás lett volna, két repülés egy nap alatt meg tudja terhelni a szervezetet + azért gondolom, ha már ott voltatok, nem csak üldögéltetek meg szunyókáltatok. Ilyen helyzetben lehet, hogy én is azt mondtam volna a lányomnak, hogy inkább halasszák el az utat, mondjuk a szóbeli-írásbeli közé, akkor már nem kell iskolába járni, esetleg nyárra, kora őszre. Amúgy tényleg lehetett a pénz is a probléma – csak hát aki egy házibulinak se igazán nevezhető összejövetelre se akarja elengedni a lányát, annál nem hiszem, hogy ez volt az elsődleges ok.

A jogosítványkérdés valóban egy vicc. A lány letette a jogsit, hozzáértő ember ellenőrizte, hogy képes elvezetni egy autót, aki ez után nem bízik meg benne (úgy, hogy ráadásul 18 évig nevelte felelősségteljes viselkedésre), az már beteges szint. Igen, nincs gyakorlata, de ezt a gyakorlatot pont úgy fogja megszerezni, ha minden egyes adandó alkalommal vezet. Igen, először a szülőkkel, utána kisebb távokra egyedül is (pl. a barátnők házához, ami gondolom nem a világ másik felén van). Itt még az első lépés sem teljesült, leírta többször a kérdező. A szülők konkrétan kivágták a jogsi árát (amibe gondolom ők is beleadtak) a kukába. Aztán lehet, hogy egyszer csak ott fogják találni magukat, hogy hirtelen a gyereknek kell levezetnie egy hosszabb távot, pl. az egyik szülő megsérül, a másik meg csak szimplán rohadt fáradt – ilyen esetben aközül a két hullabiztonságos megoldás közül választhatnak, hogy vezet a kislány, aki évek óta nem ült autóban, vagy kimerült szülő.

A házibuli megint vicc, és pár válaszoló elképzelései is.

Egy 18 évesnél alap, hogy bulizik. Igen, a kérdező mondatából kimaradt egy „majdnem”, mert nyilván vannak kivételek, de ettől még ne kezeljük mindjárt kamuként :D Én is ilyen kivétel voltam, további 4 emberrel együtt, a 35 fős elitgimis osztályunkból. Nem mondom, hogy a többiek minden egyes hétvégén orrba-szájba partiztak, de igenis, azért egy-két havonta eljutottak egy buliba, és ezzel semmi probléma nincs. Normál esetben ebben a korban tanulja meg mindenki a határait – addig jó, amíg ez a szülőktől kábé két utcára történik egy házibuliban, barátokkal együtt, akik vigyáznak rád, ha gáz van, nem az ország másik végében, egy egyetemi buliban vagy gólyatáborban a frissen megismert évfolyamtársaiddal. Amíg ez hétvégén zajlik (és nem minden egyes hétvégén), addig nem értem, mi a baj. Pláne tényleg úgy, hogy itt se kell hatalmas partikra gondolni. A kérező leírt egy esetet, ahol konkrétan heten gyűltek volna össze. Nonszensz, hogy az ilyesmire ne lehetne elengedni egy felnőtt embert, aki három hónap múlva önállóan fogja ellátni magát.

11 után az ágyban a helye hétvégén… Hát ne röhögtessen engem senki. Normál esetben egy ennyi idős nem fog tőled jóéjtpuszit kérni, és nem látom semmi okát annak, hogy egy átlagos hétvégi napon ne maradhasson fent addig, ameddig jónak tartja. Max ha másnap korán kell kelnie, meg lehet neki jegyezni, hogy jobb lenne hamar elmenni aludni – de hogy te majd megszabod, hogy ez pontosan mikor történjen meg, az egyszerűen nevetséges elképzelés.

Az meg, hogy a dolgozó emberek számára sem a pihenésről szól a hétvége… Öhmm. De?

Nyilván nem azt mondom, hogy ne lenne mondjuk egy-két házimunka, amit ilyenkor kell elvégezni (de ezt a gyerek is meg tudja csinálni, buli előtt vagy után). De összességében a többség igenis szórakozással és pihenéssel tölti a hétvégét, ez az egész funkciója. Persze, egy bizonyos kor után már átalakulnak a szokások, mert az ember fárad, nem bír már egy hajnalig tartó bulit, vagy csak megunja ezt a szórakozási formát, de attól még a többség igenis kikapcsolódik – sörözik, kirándul, társasozik, moziba megy, kipiheni a hét fáradalmait. Talán csak a kisgyerekes családoknál borul fel ez a dolog, de ez a korszak a legtöbb ember életében gyorsan elrepül, már ha megvan egyáltalán, ugye. Olyan meg nem létezik, hogy egy 18 évesnek annyi feladata legyen, hogy az 52 hétvégéből egyet vagy a péntek estéjét mondjuk ne tölthesse a barátaival – vagy ha annyi feladat van, akkor valaki hívja a gyermekvédelmet, mert ez már rabszolgamunka.

A gyerek a hétköznapokon tanul az érettségire eleget, ezért jár az iskolába. Amúgy meg, a hétvége 3 napból áll, nem kettőből, ha szombat délután megy el bulizni, akkor bőven volt ideje péntek délutántól szombat délutánig tanulni. Esetleg még vasárnap este is lesz egy kicsi. Ha azért nem engedték volna el mondjuk Milánóba, mert családi program van, akkor azt mondták volna, és szerintem a kérdező is simán megértette volna, akár át is tehették volna az utat.

Vannak emberek, akik egyszerűen csak szar szülők, ez van. Nyilván nincs 100%-ig tökéletes szülő se, de az, aki ennyire bekorlátozza a gyerek életét, hogy egy hétfős „buliba” se engedi el 18 évesen, annak részt kellett volna vennie pár kurzuson a gyerekvállalás előtt, mert így csak azt éri el, hogy a drága pici kislánya az első adandó alkalommal rossz társaságba kerül. Na jó, nem. De elég kevés kilátása arra, hogy ne legyen belőle 3 éven belül se szenvedélybeteg, se anyuka, se olyan szorongással ne küzdjön, amitől a lakásból se tud kilépni.

44. Szerintem ehhez a vezetés témához két módon érdemes állni.

1. Kifizetés a jogsiját a gyereknek aztán betanítod

2. Megmondod, hogy majd felnőttként megcsinált ha kell neki.

Az én szüleim a másodikat választották, mert olyan környékén lakom, ahol évekig semmi szükség nem volt autóra (pl metróval metróig dolgoztam v jártam egyetemre, forgalom meg lépésben egész nap). Nekem ez így jó volt.

Elfogadott az ellenkezőjét is, de sajnos nem igaz, hogy a jogsi vezetni tudást jelent. Nekem pl a párom beszélt először és egyedül kézifék indulásról. Az oktató meg se nyikkant hogy van ilyen. Gyenge az oktatás sajnos.

Az hogy kifizetés a jogsit, de nem gyakorolnak q gyerekkel, szerintem nem ideális. Nem tudom mi az oka ebben az esetben. De ha már így van, akkor nem adnám oda az autót. Azok is nagykorúvá voltak akik meghaltak a vonat előtt január elsején. Tudom, nem lehet ebből kiindulni. De akkor is ilyen q vezetés. Amellett az autó egy személy magántulajdona, aki dönt arról, hogy vezetheti-e más. Valaki nem adja oda és kész. Én betanítanám a gyereket.

De semmiképp sem egy automatikus jog, hogy a 18 éves elvégre a szülő(k) autóját. Nem kötelező, elvárható stb.

Amúgy meg szerintem itt a konkrét társasággal vannak gondjaik a szülőknek.

Én egyáltalán nem vagyok szemellenzős, az hogy egy gyakorlatban sofőr a semmiből ne vezessen esőben, teljesen reális.

Szerintem Te sem rendelkezel elég információval. Lehet bármi is a háttérben. Sokan például nagyon gyenge képességű vezetők. Vagy lehet hogy a lány maga is fél vezetni. Vagy nem fektette bele az időt a gyakorlásba, amikor a szülei hívták. Vagy a szülőnek jó autója van, esetleg a munkához is kell. Egy friss sofőr azért egy-egy karcolás gyakran összeszed. Akár parkolásból, ilyesmi.

11 óra éjszaka. Alapból minden emberi lénynek aludni célszerű éjjel, kortól függetlenül, hacsak nem olyan a munkája. Vagy legalább pihenni. Egy ember nem fog értelmesen tanulni másnap, ha éjjel fekszik le.

Persze minden ember életében van rendkívüli nap, amikor tovább fenn van. Azt is megértem, hogy fiatalon több ilyenre vágyik az ember.

De vsz a szülők jobban látják a következményeket, ismerik a szempontokat. A hétköznap nem alkalmas érettségire készülni szerintem, olyankor az órákra kell tanulni meg házit írni. Amúgy gusztustalan sok órájuk van a fiataloknak, én ezt is megértem, hogy elegük van.

Nekem picit zavaró, hogy ennyire magabiztosan bírálsz felnőtt embereket, még belekötsz mindenbe. Pl hogy a családi program alatt nem kell tanulni stb.

Pont erről van szó, hogy a hétvége úgy épül fel, hogy van benne családi kötelesség (pl kert, házimunka), van vagy lehet családi program (pl nagymama szülinapja, étterem), van tanulás és még alapból egy kis nyugi, lazaság, egy kis sport és lehet pluszban vmi egyéni hosszabb program pl vki elmegy bulizni.

Lehet, hogy egy már megtervezett hétvégére jöttél elő a bulival, lehet hogy a stílusotokkal van valami, illetve vsz q szülők nem a leglazábbak.

Én szerintem hosszú távon jól szokott inkább a több szülői figyelem kijönni, nekem tipikusan nem azok az ismerőseim k.rták el az életüket, akiket szigorúbban fogtak. Lehet ezzel jönni hogy a 18 éves mindjárt önálló életet kezd, de akkor lássuk, jelentkezzen dolgozni, költözzön el, az az önálló élet. Aki még évekig egyetemre jár és a szülők fizetik a kolit, hazáját mostani meg kajáért, az bizony még gyerekszerepben van félig. Persze lazább gyerekszerep, de hányan fizettek a továbbtanulasukkal azért, hogy bedőlnek ennek a buli és menősködős őrültnek? Befordulni se kell, de van egy középút, és nem biztos hogy q szülő ítéli meg rosszul.

Amúgy nekem volt pl egy epilepsziás barátnőm, aki ugye nem ejszakázhatott plusz nehezen koncentrált q gyógyszerek miatt. Mindenre sokkal több idő kellett neki. Ilyesmi is lehet az ok.

Vagy azt se tudjuk, milyen szakra megy, valahol sokszoros túljelentkezés van, én pl biológiából és fizikából felvételiztem, amellett hogy a humán tárgyakból is vinni kellett a magot, 90-100% között labdába se rúgtál a felvételi tárgyakból. A szóbelin meg bármit is kérdezhettek, ami bármilyen módon eszükbe jutott.

Nem tanultam 0-24ben, én egész hétvégén Mátrai kirándulásra mentem a barátnőimmel meg egy idősebb fiúval. A barátommal meg közös nyaralás keretében felvételiztem 2 vidéki városban. Nem vagyok szent én sem.

De van egy mérték, és az alapján ahogy írsz, bármi is lehet még, ami a szülőket óvatosság készteti.