Mit tegyünk, ha a fiúnkat nem érdekli az iskola, nem tanul semmit?

"de nem jutottunk előrébb a készségfejlesztő-plusdz óráktól"

Ez azt jelenti, hogy fejlesztő foglalkozásokra járt, mert btm-es?

Értem én, hogy nincs kedved beírni a Krétába, meg a gyerek dolga, nem a tanáré. Úgy látom hiába vagyunk itt többen, akik ezzel nem értünk egyet, te akkor is hajtod a magadét. Azért az fura nekem, hogy nem írod fel sehova, mit adtál fel. Bejelölöd a könyvben? Hány osztályban tanítasz? És minden évben kapsz új könyvet? Szerintem elég nehéz lehet így számon tartani, hogy kinek mit adtál fel.

Csak ezek után meg ne irkáljatok a Krétába, hogy nem tanulnak a gyerekek, és a szülők nézzenek rá a gyerekekre, mert ha nem tudom mi a tananyag, ebben segíteni sem tudok. Érdekes, amikor ilyen kedves üzeneteteket írogattok, akkor hirtelen sikerül laptopot szerezni.

"Azért az fura nekem, hogy nem írod fel sehova, mit adtál fel."

Ha mindent tudni akarsz, időnként felírom máshova is, nem csak bejelölöm. Sokmindentől függ.

"Bejelölöd a könyvben? Hány osztályban tanítasz?"

Nem mindegyik osztály ugyanabból a könyvből tanul. :) Amúgy meg feltalálták a színes tintát, ceruzát: ha ugyanazt a könyvet tanítom több osztályban is, akkor hogy az egyik osztálynak mit adtam fel, bejelölhetem kékkel, hogy a másiknak mit, azt meg mondjuk pirossal, és akkor a feketéről meg a zöldről nem is beszéltem, éljenek a négyszínű tollak! :)

"És minden évben kapsz új könyvet?"

Ugyanabból a kiadásból nem, de túlságosan is gyakran kapok új könyvet, mert a könyvkiadóknak az az igazi biznisz, ha minél gyakrabban újabb kiadást jelentetnek meg, a régebbit meg leveszik a tankönyvlistáról, úgyhogy hiába akarom, nem rendelhetem meg minden évben ugyanazt...

"Szerintem elég nehéz lehet így számon tartani, hogy kinek mit adtál fel."

Hát igen, nem is mondta senki, hogy könnyű tanárnak lenni. :)

Amúgy akár hiszed, akár nem, vannak együttműködő gyerekek is, akik miatt nem is kell mindig előkeresnem semmiféle jegyzeteket, hanem simán bemondják, hogy pontosan hol tartottunk, ami sokkal gyorsabb, mint bármilyen más módszer.

"Csak ezek után meg ne irkáljatok a Krétába, hogy nem tanulnak a gyerekek"

Hanem mit irkáljunk, ha történetesen nem tanulnak?...

Egyébként kötelesek vagyunk rendszeresen tájékoztatni a szülőket a gyerek előmeneteléről, azért is irkáluk, nem csak unalmunkban...

"és a szülők nézzenek rá a gyerekekre"

Bocsáss meg, hogy odafigyelünk a gyerekedre, és ha úgy látjuk jónak, azzal merünk zaklatni, hogy több törődést igényel részedről is...

"ha nem tudom mi a tananyag, ebben segíteni sem tudok"

Nem az lenne ilyenkor a dolgod, hogy megpróbáld kinyomozni, hogy mi a házi feladat, hanem hogy segíts a gyerekeddel megértetni, hogy a saját dolgai iránt ő maga tartozik felelősséggel, tehát neki kell felírnia/bejelölnie vagy legalább kiderítenie egy osztálytársától (neki, nem neked), hogy mit adtak fel házinak.

"Érdekes, amikor ilyen kedves üzeneteteket írogattok, akkor hirtelen sikerül laptopot szerezni."

Nem laptopról írjuk (hacsak nincs fölösleges több százezer forintunk, hogy ellássuk eszközökkel az oktatási rendszert...), hanem az iskola által biztosított számítógépről, ami kb. 5 gép 50 tanárra, amiket pont az ilyen, a napi házi feladat beírásánál sokkal fontosabb célokra használunk, és képzeld, vannak szülők, akik hálásak az információért, és meg is próbálnak segíteni - nem nekünk, hanem a saját gyereküknek, ugyanis az ő javukra válik, ha megtanulják átláthatóbban kezelni a saját kis életüket, nem nekünk tesznek vele szívességet.

Látod, azért nagyon örülök, hogy te nem tanítod a gyerekemet. Fogalmad sincs arról, milyen egy segítőkész ember. A szülőkre tolod a saját felelősségedet.

Amúgy meg nem nekem kéne utánanézni, hogy mi a tanár dolga, hanem neked. Azt hiszed, tudod? Tapasztalatom szerint a tanároknak halvány gőze nincs az oktatási törvényről, de még a saját iskolájuk pedagógiai programját sem ismerik. Az oktatási törvényt egyedül a

vezetőképzőn mondják el, a tanárok azt sem tudják mi az.

Visszatérve a kérdésre, hogy hogyan tudjuk segíteni a gyereket. Szóval szerinted erre ez a válasz, hogy magyarázzuk el neki, mi a dolga? Lol. Köszi, akkor most már meg is oldódott a probléma, akkor holnap megemlítem a gyereknek, mert eddig nem jutott eszembe. Ja, de 5 éve minden nap mondom neki. Egyéb, valami használható öltet, azon túl, hogy te mint tanár semmit nem segítesz, ellenben agyon fényezed magad, hogy te milyen tökéletes vagy?

Nagyon kis egyszerű lelkek vagytok ti tanárok. Imádom a tanácsaitokat, amiket tudtok adni. "Beszélgessetek el a gyerekkel, hogy tanulni kéne, Beszélgessetek el a gyerekkel, hogy hogy kéne viselkedni."

Soha fel sem merült bennem, hogy beszélgessek a saját gyerekemmel, de ha ez ennyire egyszerű, akkor mondjuk ti miért nem próbáltok meg beszélgetni a gyerekekkel? Ha a gyerek el van akadva az iskolai munkájával, mégis miért gondoljátok, hogy azt a szülőnek kéne megoldania? Én sem küldöm be nektek a munkahelyi munkámat, hogy nézzétek át. Ha a gyerek valamit nem ért az iskolában, azt a tanároknak kéne helyre hozni, és nem a szülőnek!

#27 A 19-es választ én írtam, nem a tanár válaszoló. Én nem vagyok tanár (bár jelenleg mesterszakon pedagógiát és gyermeklélektant is tanulok, de az alapdiplomám nem ebből van, és nem is ebben akarok elhelyezkedni).

És igen, a szülő dolga nem az lenne, hogy kinyomozza a házit, hanem hogy megértesse a gyerekkel, hogy az ő felelőssége felírni a SAJÁT háziját. Egyszer nincs meg? Akkor kérje el szépen az osztálytártól. Többször nincs meg, és ahhoz is hülye, hogy mástól elkérje? Oké, de ha egyest vagy beírást kap házi hiány miatt, akkor büntetés kell, mondjuk net korlátozás. Előbb-utóbb csak megtanulja. Tudod, ez a gyereknevelés. Ne árt elkezdeni gyakorolni, mert ha dolgozni fog Pistike, ott sem fogja a főnök minden feladatát elküldeni írásban, hogy kegyeskedjen elvégezni. Sőt egyetemen sem, ott egy lesz a több száz diák közül, egyéni feladatok lesznek, senkit nem fog érdekelni, hogy ő felírta-e.

A házi feladat nem iskolai munka, hanem otthoni munka. Ezért házi a neve. Elég logikus.

Az nem zavar, hogy ez a Kréta van kb 10 éve (foglamam sincs amúgy mennyi, de nem régen). Előtte szerinted honnan tudták a diákok mi a házi? Elhiheted, hogy nem a pedagógus üzengette meg nekik. Nem tartod kínosnak, hogy amire képes volt minden gyerek eddig a történelem folyamán (felírni a házit) arra a tied nem az?

A szülők egyre kevésbé nevelnek, egyre önállótlanabb gyerekeket adnak be az iskolába. Bocsánat, de arra már tényleg nem tudok mint mondani, aki felsőben nem képes felírni a saját háziját. Azt vagy teljesen nem érdekli az iskola, vagy képességbeli problémái vannak. És akkor a propeller szülő, ahelyett, hogy lecseszné Pistikét, és mint szülője, elérné, hogy felírja a saját feladatait, vagy indokolt esetben keresne neki egy kisegítőt, ahol nincsenek ilyen elvárások, még a pedagógust szidja.

Értsd meg, hogy itt nem (csak) az a lényeg, hogy a gyerek a konrét feladott feladatokat megcsinálja-e otthon, vagy nem. Hanem a felelősségre nevelés. Hogy képes-e magának menedzselni a saját feladatait. Ez legalább olyan fontos tanulnivaló, mint maga a házi. És igen, többek között így lehet megtanítani, hogy a pedagógus nem küldi el Krétán a házit, hogy aztán minden felelősség rá meg a szülőre háruljon a gyerekről. Te tényleg nem látod milyen káros, hogy arra nem tartod képesnek a saját gyereked, hogy ennyit megjegyezzen? Nekem pofámról lesülne a bőr, ha ennyit nem tudna megcsinálni. És ez még mindig nem lustaság vagy segítőkészség kérdése (mint írtam engem egyik sem érint, mert nem vagyok tanár), hanem tudtatos pedagógiai módszer, mert ha már a szülőnek nincs semmi elvárása a totál életképtelen gyereke felé, akkor legalább a tanárnak legyen.

És ismétlem, ezek nem horror, megugorhatalan elvárások a gyerek felé, mert a Kréta előtt, ez ALAP volt, értsd a leghülyébb diák is képes volt rá.

A sok egyet nem értő embert sem látom amúgy, egy db válaszoló (te) pattog ezen a Krétán oldalak óta.

"ti miért nem próbáltok meg beszélgetni a gyerekekkel? Ha a gyerek el van akadva az iskolai munkájával, mégis miért gondoljátok, hogy azt a szülőnek kéne megoldania?"

Nagyon kis egyszerű lelkek vagytok ti némely szülők. Imádom a kérdéseiteket, amiket fel tudtok tenni. :)

Nem azt gondoljuk, hogy a szülő dolga, hanem azt, hogy legtöbb gyerekre a saját szülője sokkal nagyobb hatással tud lenni, mint bármelyik tanára mondjuk heti kétszer-háromszor 45 percben, ezért írjuk be a krétába, hogy mi van, hogy képben legyen a szülő is, ne csak annyit tudjon, amennyit a gyerekből a napi átlag 7 perc beszélgetés keretében sikerül esetleg kihúzni, hogy "És mi volt az iskolában? Semmi." És a tapasztalat azt mutatja, hogy ez így is van: legtöbb gyerekre a tanár nem tud hatni azzal a kevés eszközzel, amije van, a szülő viszont igen, pl. olyasmikkel, hogy korlátozza a telefonhasználatát, a nethasználatát, az edzéseit, a zsebpénzét, stb. - amiket a tanár abszolút nem tehet meg, viszont amikkel sokkal inkább el lehet érni a célt, mint azokkal az eszközökkel, amik a tanár kezében vannak.

"Én sem küldöm be nektek a munkahelyi munkámat, hogy nézzétek át."

Mi sem azt tesszük, amikor beírjuk a házihiányt a krétába...

"Ha a gyerek valamit nem ért az iskolában, azt a tanároknak kéne helyre hozni, és nem a szülőnek!"

Ha a tananyagot nem érti, azt a tanár dolga helyre hozni, de itt most nem arról beszélünk, hanem sokkal inkább a hozzáállásáról, amit nagyrészt otthonról hoz. Ha a szülőnek az a véleménye, hogy a tanárok azért nem írnak be dolgokat a krétába, mert "nincs kedvük", hogy halvány gőzük sincs az oktatási törvényről, de még a saját iskolájuk pedagógiai programját sem ismerik, stb., akkor - még ha ezt így kerek perec nem is hangoztatja a szülő a gyerek előtt (hiszen a gyerek remekül veszi az adást az antennáival akkor is, ha nincs kimondva egyértelműen!) - eléggé megnehezíti a saját gyerekének a helyzetét, mert a gyereknek nyilván sokkal nehezebb utasításokat, szabályokat, stb. elfogadnia olyan valakitől, akiről a saját szülőjük így vélekedik, mint egy olyantól lenne, akire a szülő felnéz, vagy legalábbis akinek a szakértelmét, illetékességét, stb. nem kérdőjelezi meg.

Ebben a társasjátékban a szülő is benne van, akár tetszik neki, akár nem. Ráadásul ő lenne a legjobban kiakadva, ha a tanár nem jelezné még mielőtt eldurvul a helyzet, hogy a gyerekkel valami nem stimmel, ha csak akkor értesülne róla, hogy nem olyan jó a helyzet, mint ő hitte, amikor már csak néhány hét van a félévből, a gyerek meg bukásra áll. Aki nem akar így járni, az örül neki, ha a tanár jelzést ad arról, hogy milyen segítségre lehet szüksége a gyereknek részéről (igen, pl. beszélgetésre egy adott témáról, amire akkor és ott, az órán vagy az óra után épp nincs elég idő, mert nemsokára becsöngetnek a következő órára a gyereknek is, a tanárnak is, addig meg még át is kéne menni a másik terembe, vécére is kéne menni, meg enni-inni pár falatot, stb., és előre látható, hogy a következő órán megint nem lesz rá idő, mert a heti egy bioszórából nem mehet el fél óra azzal, hogy Pistikével lelki életet éljen a tanár, hiába tudja, hogy hasznos és fontos lenne, ha Pistike belátható időn belül jobban értené az életnek az adott szegletét).

"mert ha dolgozni fog Pistike"

:D Ezt még nem is olvastam, amikor az előző válaszomat írtam. :D

Itt kérek elnézést az összes Pistikétől. :)))