Rá hagynátok a 11 éves gyerekre a tanulást, és onnantól azt csinál amit akar?

Te vagy a szülője. Továbbra is ezt mondom, nem tudom, mi más itt a lényeg.

Az osztálytársától el kell kérni a könyvet, lefénymásolni és tanulni belőle.

Nem motiválni kell, meg biztatni, hanem leülni vele tanulni. Amíg nincsenek tisztességes jegyei, addig nincs semmi, ami extra (csak, mert nyilván számodra nem egyértelmű, kaját és ruhát kell adnod neki, meg egy matracot, amin alhat. Minden más az extra kategória.) Én pakoltam már üresre a gyerekszobát, igaz, nem 11 évesen kezdtem nevelni, hanem jóval korábban. Az extrák az energiabefektetésért járnak, ahogy az életben felnőttkorban is. Aki nem dolgozik, annak semmire nem lesz pénze.

Borzasztó egyszerű ez a történet, csak te bonyolítod túl. Ha éjjel 2kor tudsz gyakorizni, akkor a gyerekkel is tudsz ülni az asztalnál és tanulni a témazáróra. Ha 2-ig, akkor 2-ig. Szerintem itt kezdődik a szülői felelősségvállalás. Ha megbukik és nem jut semeddig egy 11 éves, az a szülő felelőssége nagyrészt, nem a gyereké. Egy 11 éves nem azt csinál, amit akar.

Jutalmazni? Egy nagy pofonnal, amiért drága könyveket kukáz.

Megnézném én, hogy nem használna!