Mi értelme megkülönböztetni a serdülőket/tiniket, a kisgyerekektől? Szerintem semmi különbség nincs közte, normál esetben.

Hát ha te 18 évesen még a gyerekkorodat éled, az tényleg nem egészséges. Sajnálom. Mind ahogyan az sem, hogy makacsul tagadod egy életszakasznak egyáltalán a létét.

Tudod, az nem úgy működik, hogy vasárnap még kisgyerek voltam, aztán hétfőn felébredek, mondjuk a 25. születésnapomon, és pikk-pakk felnőtt leszek.

A felnőtté válás egy folyamat, ami már a kisgyerek korral kezdődik, a kiskamaszkorral folytatódik. Aztán jön a kamaszkor (ami a szerinted nem létező tinikor), és utána a felnőttkor, ami nagyjából 18 évesen kezdődik. Minden életszakasz hoz egy plusszot, a döntésképességben, a felelősségteljessé válásban, és igen, a szerelemben is. Ha kimarad egy szakasz a folyamatból, később komoly gondokat okoz. Neked már most komoly gondjaid vannak, csak nem vagy hajlandó észrevenni.

Nekem aztán tökmindegy, hogy te 18 évesen kisgyereknek érzed magad. De azért kiváncsi lennék a szüleidre, hogyan élik meg, hogy van egy 18 éves kisgyerekük. Mert én tuttira el lennék keseredve.

Nekem is volt 18 éves a lányom, felelősségteljes felnőtt volt már, aki elment egy másik országba egyetemre, és tökéletesen meg tudta szervezni az életét egyedül.

Lehet, hogy troll, de nem ez az első ilyen kérdése. Sőt, én már találkoztam vele egy másik portálon is. Ott is lekisgyerekezte a 22 éves anyukát. Sőt, ott konkrétan az volt a baja, hogy miért állhatnak katonának az USA-ban a 21 éves kisgyerekek.

Ő valamiért visszamaradt a fejlődésben, aztán nem érti azokat, akik normálisan fejlődnek. Tény, hogy baromira irritáló, miközben a saját életét próbálja normálisnak beállítani, de én azért sajnálom.

#66

Szóval akkor egy 3 éves, aki még beszélni is alig tud, pont annyira érett szerinted, mint egy 17 éves, akinek már jogsija van, s azt tervezgeti hova megy egyetemre? Tudsz róla hogy nem vagy százas?