Elhúzódik előlünk és a szobáját is védi. Mit tudtok tanácsolni?
A fiam lassan a 18-at tölti és az elmúlt 5 hónapban nagyon befordult és nagyon elutasító lett a családdal szemben. Mindig visszahúzódó volt, gimnáziumban kezdett feloldódni kicsit. Lett egy szuper barátja, vele néha-néha eljár szórakozni, ha kedve tartja. Már lassan 8 éve nem volt velünk közösen vásárolni, de a mostanihoz képest az semmi. Ennyire sosem volt elutasító. A szobája ajtaját mindig csukva tartja tudom, hogy neki úgy kényelmes, de ha bemegyek szinte gyilkol a szemével. Figyeli minden mozdulatomat, húzza a száját. Evésnél kapkod, nem akar velünk enni, azt mondja zavarja. Rokonsággal nem hajlandó találkozni, most az ünnepek miatt is nagyon morcos. Beteg nagymamát sem akarja felhívni, mert ,,minek''. Ha a közelünkben van és ránézek akkor egy nagyon kellemetlen, kényelmetlen gyereket látok. A vállai lent, háta görbe, pillantgat ide-oda, szorítja az állkapcsát. Már nem nézhetek vele filmet, nem enged az ágya és fotelja közelébe se, ha mégis, akkor felugrik és elmegy, sőt múltkor láttam, hogy letörölte a fotelt miután én ott ültem. Ha közel megyek hozzá elhúzódik, vagy kellemetlen testtartást vesz fel, puszit nem lehet adni neki. Nem tudom mit tudnék tenni. Nem bántottuk soha, nem ordítoztunk vele soha (néha egy kis fejmosás), nem hajtjuk agyon, mehet ha akar. Jegyein nem látok változást, tanul ugyanúgy.
Tudnátok nekem tanácsot adni? Van bárkinek ötlete, hogy mi lehet a gond? Egyszerűen nem tudok vele beszélgetni, mert nem akar.
18 éves fiúról van szó!!!!
Minek ennyire ellenőrizni? Puszilgatni???
Lehet, hogy fél a covidtól, vagy leizzadtad a fotelt. Én családtagjaim rendszeresen a vécét izzadják le, undi beleülni.
Lehet amúgy, hogy full depis a covid-helyzettől
Azért néz téged, mikor a szobájába mész; mert ne rakj el semmit sehová, ne dobj ki semmit; minden cucca maradjon úgy a saját szobájában, ahogy ő hagyta. Én is utálom, ha pl valaki átrendezést végez a szobámban; anyám meg pl állandóan kidobál mindent. Azt a tök jó krepp-papír virágdíszt ki is dobta, mikor egyszer szabit vett ki; és nekiállt takarítani. Nem is tudtam róla, hogy szabit vesz ki, meg takarítani akar; egyszer már takarítás közben berakta a szobában lévő szemeteszacskóba, amikor együtt takarítottunk, akkor én kivettem; de amikor nem voltam ott,és suttyomban úgy takarított, kidobta. A nagyszemétből, ahol már minden van , onnan nem volt kedvem már kihalászni, nagyon szomorú lettem utána.
Én akkor voltam elutasító a szüleimmel, mikor bántalmaztak ( nem a szüleim...) , én pedig igyekeztem kerülni a kontaktust velük, mert szégyelltem magam, igyekeztem megőrizni a titkom.
Esetleg valami mentális betegség, sok indul kamasz vagy fiatal felnőtt korban. Esetleg a Covid, vagy annak valami hozadéka zavarta meg.
Itt az a kulcs, hogy letörli azután a fotelt, hogy az anyja ott ült! Ilyet csak undornál csinál az ember!
Fel vagytok öltözve otthon? (nem tudni lehet nálatok normális a nudizás)
Covidtagadóak vagytok? Lehet az is!
Eleget mostok kezet, hordjátok a maszkot?
Bármi is az, az lesz a kulcs, hogy nem akar a közeletekben lennie, hozzáérni ahhoz, amihez ti is hozzáértetek, ez nem depi, nem szekta, nem függés, nem bántalmazás, ez undor!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!