Mi vesz rá egyes kamaszokat arra, hogy csesztessék osztálytársukat?

Azok az emberek csesztetik a másikat akiknek önérzeti problémájuk van. Legtöbbször iszonyatosan kicsi az önbecsülésük, vagy más dologban igazán rosszak, és ezt leplezik. Ez már kicsi ovis kortól alakul ki, és egyre jobban behálozza öket.

DE sajnos vannak emberek(nem nem csak gyerekkorban van ez), akik igazán szeretnek a szenvedö alany is lenni. Aztán a másik fele akik igazán nem értik a viccet. Leginkább azok a gyerekeket kezdik ki akik egyszerüen nem értik a viccet nem tudnak nevetni semmin, föleg a saját apró dolgaikon.

Nézz szembe azzal aki cikiz téged és mond a szemébe: és? én így jó vagyok magamnak.

Ez nekem jó így.

Azt mondja neked, hogy: - te egy ronda , balfék ember vagy.

Erre te nyugodtan vissza mondhatod, hogy - lehet, de ezellen nem tudok mit tenni...

Ha elfogadod ezt akkor a másik semmit nem tud erre válaszolni. Èrzi, hogy nincsen fogás benned és leállnak.

Semmiképp sem racionális érvek alapján csinálják.

Először is esélyes, hogy hasonló környezetben szocializálódtak. Pl. otthon a szüleik őket, vagy egyik szülőjük a másikat cseszegeti, megalázza.

Másrészt a frusztráció. Pl. tipikus, hogy a rossz tanuló így bántja a jó tanulót. Mert irigyli a jó tanuló sikereit, megbecsültségét, és ő csak ezzel tud visszavágni.

Harmadszor a szadisztikus ösztönök, amik szintén kisgyerekkori bántásokból, frusztrációból, agresszív és/vagy elhanyagoló környezetből eredeznek. Élvezet neki tönkre tenni, ami szép vagy értékes, ill. szenvedést okozni élőlénynek: virágot letaposni, kukát borogatni, falakat összefirkálni, autókat megkarcolni, állatot kínozni .... és a társait is bántani.

Az erősebb mindig csesztette a gyengébbet. Evolúciós okai vannak. Ez nem olyasmi, amit racionálisan meg lehetne indolokni, ösztönös.

Neveléssel lehet ezen finomítani, bizonyos intelligenciaszint felett az ember felnőtt korára megtanulja elnyomni ezt a késztetését. Azt kell megtanítani, hogyan NE bántsuk a másikat. A bántás alapból a génjeinkben van.

Érdemes a témában a Legyek Urát elolvasni.

Otthonról hozott dolgok ezek. Vagy ezt hallják állandóan, hogy a szülők másokkal foglalkoznak, másokat fikáznak,irígységből jön a bezzegelés. Meg a nagy megmondások. Ebbe él a gyerek.

Másik, amikor a gyerek teljesen mellőzve van otthon, nincs rá figyelem minimális sem. Ő azért kezdi bántani, alázni a másikat, mert ugye neki rossz és eleve nem egészséges lelkületű.

2 példát tudok, saját gyerekeimről. Egyik könnyen és jól tanul ( de pl. borzalmasan ír), mivel jó dogákat ír, már bántják, hogy beképzelt. Pedig egyáltalán nem, sőt, az önbecsülése a kicsi. Viszont a lelke óriási (összes pénzét odaatda beteg gyerek gyűjtésére).

Nagyobb gyerekem sportol, jól. Iskolába sosem téma. Nem is tudnák a tanárok, ha nem kellett volna mondanom, mert verseny miatt el kellett kérnem. Le voltak döbbenve :) Osztálytársai bántják, hogy "beképzelt úszó". Ezt is onnan tudják, mert jár másik gyerek az usziba. Tehát a fiam teljesen sulin kívül hagyja a sportot. Olyan gyerek bántja legfőképpen, aki pár éve már nekem panaszkodott, hogy a szülei nem fizeti be semmi sportra pedig nagyon szeretné. Egyszer vittem őket sulis diákolimpiára akkor bukott ki a gyerekből. Tehát megvan a gondoszság táptalaja sajnos.

A másik példámnál azok bántják, ahol otthon zűrös a családi helyzet. egyiknek például az apja elégette a tankönyvet.,..

Egyszerűen ott és akkor a "falkatársaknak" akarnak megfelelni, az erejüket fitogtatni és felhívni a figyelmet magukra. Valószínűleg ha pont racionálisan elbeszélgetne velük valaki, aki tényleg számít nekik, vagy lenne olyan valaki a közelben, akit tisztel és akinél ez nem menő, hanem szégyelleni való, akkor nem is csinálná. Egyáltalán nem gondolnak bele, hogy a másik mit érez és milyen befolyással lesz rá, és ezért nem is magyarázzák meg maguknak.

Igaz az is, hogy aki feltűnésre vágyik, ezért cselekszik rosszat, annak legtöbbször figyelem-hiánya van, valószínűleg otthon elhanyagolják, nem figyelnek rá, vagy pont tovább adja valaki nála gyengébbnek, amit ő egy nála erősebbtől kapott.

Nem feltétlenül otthonról hozott dolog. Egy alapvetően jószándékú, jólnevelt gyerek is tehet ilyet kamaszként, ha a bandához akar tartozni, ahol ezt a fajta viselkedést díjazzák. De az önbizalomnak és az intelligenciának is van köze hozzá (miért is akar valaki egy ilyen banda tagja lenni - fél, hogy kiközösítik, vagy nem elég okos, magabiztos, hogy kimaradjon mások piszkálásából, esetleg a haverokat lebeszélje róla?). A célpont általában egy bandán kívüli gyerek, nem feltétlenül rosszabb vagy jobb náluk.

Egyébként felnőttek között is vannak ilyenek, amit leírtál. Nincs racionális alapja ennek a viselkedésnek, nem gondolkodnak rajta, nem is akarnak. Ha valaki rákérdez, akkor csak olyan indokot tudnak felhozni, hogy a másik ember (szerintük) valami rosszat tett ellenük, vagy van valami (szerintük) rossz tulajdonsága.