Szülők, Hogyan lehet egy 19 éves fiút normális időben lefektetni?
Tehát van egy 18 éves fiam és egy 10 éves lányom. Már tettem fel nem régebben egy kérdést a kislányomról, viszont most a fiam egyik problémáját szeretném orvosolni. Sajnos apjától (akitől már elváltam) átvette azt a rossz szokást, hogy éjjeli bagoly lett. Úgy viselkedik, mintha még mindig egy 14-15 éves lázadó kamasz lenne. Hajnali 3-kor fekszik le, addig számítógépezik és hangosan beszél a barátaival (nem lehet tőle aludni, mert zeng a ház). Délután 1 körül kel fel. Teljesen elcsúszott a bioritmusa. Általában én és a lányom legkésőbb 10-kor már ágyban vagyunk (ma kivételes esetem ez, mert már meguntam, hogy sosem fekszik le időben a fiam és most már elkérem a segítségeteket). Viszont ez őt magasról hidegen hagyja, ha rászólok, mert nem bírunk tőle aludni,akkor egy picit halkít, de ugyan úgy pofázik tovább, meg sem áll a szája. És ugye 10 és hajnali 3 között elég sok idő eltelik. A másik, hogy nem csak számítógépezik hanem lefekvés előtt, fél 3 és 3 között nem zavartatva magát megy el fürdeni, és járkál folyamatosan a konyhába enni, hiába vacsorázott mondjuk 8 körül, ő eszik 11 körül, majd utána 2 körül is elmegy enni éjjel, megken magának egy szendvicset vagy berak valamit a mikróba. Ez is nagyon zavaró. Mivel nem tudtam rávenni, hogy a nyáron dolgozzon, ezért ugye egész nyáron nem fáradt ki, itthon vakarta a "botját" és aludt, döglött egyik helyről a másikra. Egyetemre megy és azt mondta szeretné kiélvezni a semmit tevést, még mielőtt nekivág az iskolának. Pedig jól jött volna ha besegít a családnak, legalább a felét jó lett volna nekünk adnia, ezzel megtérül, hogy eltartom, és ő neki is marad zsebpénze. És el is fáradt volna, ami miatt el aludt volna korán. Ja és ugye mivel nincs nála délelőtt, mi pedig már 8-kor legkésőbb fent vagyunk (ha munkába megyek akkor 6-kor), rá pedig nem lehet számítani semmiben és reggelit sem tudok neki adni, ami engem nagyon frusztrál.
Próbálom hétvégén felkelteni olyan 9 körül, de mindig visszaalszik, rászólok fél óránként, visszaszól hogy jó majd jön, de hiába. Délután 1-ig vagy legkorábban délig haszontalan a hívásom, pedig addig folyamatosan ordibálok neki félóránként, mintha pont nem érdekelné. Aludni is próbálom elküldeni 10-kor, de lehetetlen. Ha már nagyon nem bírom és felkelek a pofázására, akkor berontok idegből a szobájába és leordítom, hogy húzzon aludni, de nem segít. Ha esetleg felkelek éjszaka wc-re és akkor is látom, hogy játszik, akkor is rászólok de csak visszaordít, hogy hagyjam békén. Na de mivel ugye mi panelba fogunk költözni kertes házból, ezért erről le kell szoknia, mert nem ordibálhatunk egymással éjszaka ott és nem is pofázhat éjszakába nyúlóan mert a fal másik oldalán zavarja majd a szomszédokat. Minden segítséget köszönök erre a problémára.
Te nem vagy ép! És te is csak annyira szoktál hozzá a problemákhoz, hogy kezdetnek lett egy apakomplexusod. Majd a gyerekeden állsz bosszút amiért neked rossz volt és még legyen is hálás.
Neked SOHA nem lett volna szabad gyereked vállalnod!
Édes jó istenem.
Te képes vagy ártani a saját fiadnak??? Tudod hogy mennyire fáj, ha bedagad a szúnyogcsípés?
Minden jó indulattal kérdező, menj orvoshoz, beteg vagy. Most ez nem vicc vagy gúny, komoly baj van mentálisan.
na ilyen amikor a gyakoris suttyó vérszemet kap.
kiragad egy részletet és fikázza a kérdezőt, de a kérdésre tojik válaszolni. a többi meg birkaként követi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!