Egyházi iskolába íratni a gyereket, ha mi nem vagyunk hívők?

Ezt nektek kell eldönteni, de ahogy olvasom, nekem már úgy tűnik, el van ez döntve tulajdonképpen.

Nekem iszonyatosan sok negatív élményem van az egyházzal kapcsolatban, így nálam alapvetően szóba nem jöhetne egy ilyen iskola, de ha arról lenne szó, hogy a környéken mégiscsak az a legjobb és a gyerekemnek öröm lenne oda járni, akkor biztos, hogy beiratnám.

Mi pont egyházi iskolából váltottunk egy erős iskolára. Olyanokat kérdezgettek a gyerektől van-e biblia otthon, kereszt a falon, mennyiszer mennek templomba. Rengeteg problémát okozott a templomba járás mivel kötelező volt, mi meg emiatt folyamatosan mondtuk le a programokat.

Ne vidd egyházi suliba ha nem vagytok vallásosak és nem ebben nőtt fel a gyerek.

Szerintem ez megint sulifüggő,én mindig egyháziba jártam anyuék a lábukat se rakták a templom közelébe.

Ahová mi visszük a gyerekünket,református iskola 3 csendes vasárnap van ahová menni kell.

Szerintem ez kibirható,főleg ha összetartó jófej gyülekezet van mögötte.

Mi bár alapvetően nem járunk templomba, a gyülekezet miatt néha elmegyünk hasonlo korú,élethelyzetű családokbol áll,sok színes programmal.

Én ezeknek is utánanéznék.

Esetleg megpróbálnék pár szülővel kapcsolatba kerülni valahogyan (pl ha van a sulinak fb csoportja), és tapasztalatot szerezni. Esetleg oda járó gyereket is meg lehet kérdezni.

Én nem vagyok vallásos, sőt. Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb ateista „keresztényibb” életmódot folytat, mint maguk a keresztények, akiknek a fene nagy hitük valahogy eloszlik, amint kilépnek a templomból.

De! Ettől még maga az iskola és az ottani közösség lehet jó. Ha nem túl elvakult a rendszer, és jók a tapasztalatok, én lehet, hogy megpróbálkoznék vele.

2-es hazugságot ir! Valótlanságotot! Lehet töröltetni a válaszát?

Harmadik gyermekem kezdte az egyházi iskolát! Soha semmilyen negatív tapasztalatunk nem volt. A gyerekek udvariasak, a nagyobbak segítik a kicsiket, sokat tanulnak az elfogadásról, toleranciáról.

Nincs kötelező templomba járás.

Ez nem egy szdkta! Itt érzelmi, erkölcsi nevelést is kapnak. Műveltségben messze megelőzik az állami iskolába járókat.

Szerintem is iskolafüggő, simán lehet jó hely egy katolikus iskola nektek, ha gyerekbarát a hely. Az is fontos, hogy ti elfogadjátok a szabályokat, amelyeknek betartását a katolikus vallás megköveteli.

Nekem igazi katolikus neveltetésben volt részem, ezért megmosolyogtatónak találom, mikor valaki magát katolikusnak vallja, de nem jár minden vasárnap templomba, nem imádkozik evés, alvás előtt, stb., mert „macerásnak” tartja. Hiszen nem kötelező ebbe a „klubba” tartozni, ha nem tetszenek a szabályok, ha viszont mégis ezt a vallást követi, akkor kötelessége a „kényelmetlen” részeket is elfogadni.

Egyébként nekem is sok negatív tapasztalatom van a katolikus egyházzal (a férjemnek meg a reformátussal, amihez az ő családja tartozott), így ahogy benőtt a fejem lágya, „kiléptem a klubból”, nem tartom magam katolikusnak. Mindazonáltal ismerek olyat, aki nagyon jó hitoktatókat és később papokat fogott ki az élete során. Ahogy olyat is, aki remekül használja a templomi kapcsolatait üzleti ügyekben.

Szvsz egyházi iskola annak való, aki gyakorolja is a vallást.

Nálunk is elmondtáék, szívesen fogadják a gyerekeket, nem kell vallásosnak lenni, lehet más felekezethez tartozni... ennek ellenére válogatás nélkül osztották a folyosón a mitudoménmilyen-áldást, nem kérdezték meg sem a szülőt, sem a gyereket, hogy akarja-e.

Mégis sokan viszik oda a gyereket, mert a pedagógiai programja némileg alter, waldorfhoz közelít és ez azért fontosabb lehet, mint hogy egyházi-e vagy sem.

Enyém végül államiba ment (egyházi iskolát, keresztelkedést, egyházi esküvőt mind képmutatásnak tartom, ha az ember nem gyakorolja a vallást), a társaság nem a legjobb, de a gyerekek sem tehetnek arról, hogy milyen a családi háttér. Ellenben a környezet és a tanítónő messze túlszárnyalja a legjobb elképzeléseimet is.

Most másodikos, van új osztálytárs, aki 1 évet bírt egyházi suliban.