Csak szerintem panaszkodás, hogy a gyerekek alsó tagozaton túl vannak terhelve?
Elsőben valóban minden nap 6 órájuk van a gyerekeknek, viszont a tanórákat legtöbb esetben sok mozgással, játékkal oldják a tanítók + a 6. óra rajz/tesi/ének ami szintén a feltöltődésről szól, még ha nem is szabad játék.
1-2. osztályban a házi feladat is kevés, otthon szerintem tényleg keveset vagy nem kell tanulniuk a gyerekeknek.
3-4. osztályban nehezebb, több otthoni tanulnivaló is van, de úgy gondolom napi 1-1,5 órás otthoni tanulástól nem indokolt a fáradság.
Úgy gondolom, hogy inkább ezek a fáradság okai:
-szülői nemtörődömség: akkor fekszik le a gyerek amikor akar (álmos lesz), sok gépezés (napi 1 óránál több)
-nem tudja a szülő kezelni a gyereket és inkább a fáradságára fogja és ezt hangoztatja is, ami aztán persze, hogy megjelenik a mindennapjaiban.
Rendben, hogy itt van az év végi felmérők ideje, de ez csak ismétlés, nem indokolt, hogy fáradság miatt ne sikerüljön neki. Egy kiegyensúlyozott, egészséges gyerekek szerintem nem szabadna, hogy gondot okozzon napi 2 felmérő.
Szerintem is nagyon túl van aggódva ez a téma.
Mikor elsős voltam ugyan ennyit kellett tanulni. Annyi különbséggel hogy nem jártam minden nap külön órára.
Már oviban túl vannak terhelve ha folyamatosan hordják ide oda őket.
Érdekes fiam másodikos nincs túlterhelve, pedig tanulunk napi szinten 2-3 órát délután. Nem napközis egyedül foci edzésre járunk.
Akkor van ez a fáradtság ha a gyereknek 6órája van ott van 5ig a suliban utána meg mennek külön órára. Este hazaesnek 10-11óra mire ágyba kerül..
Csak szerinted az. Testvérem elsős gyereke minden nap 5kor esik haza, nem is eszik, hanem ájul be az ágyba, felkeltik fürdeni és alszik tovább. Állandóan fáj a feje és a hasa, a túlterheltségtől, és sokszor sírva ébred hogy ő még fáradt.
Nem normális amit a gyerekekkel művelnek, hogy már első osztály első félévében meg kell tanulniuk írni-olvasni.
1-2. osztályban sokan bírják tanulás mellett akár a napi szintű edzéseket is, de később sokan nem. Csodálkoznak, hogy fáradtak.
Úgy gondolom, hogy el kell döntenie a szülőnek mi a fontosabb: élsportolót nevelni sport iskolában vagy átlagos tudással, normás mennyiségű edzéssel, kiegyensúlyozott gyereket. Nem kötelező mindenkinek heti háromszor edzésre mennie, ha az akadályozza a tanulmányait.
Szerintem túl vannak terhelve, legalábbis egy részük. Van olyan gyerek, akinek a tananyag sétagalopp, de sokaknak nem az.
Napköziben megírják a leckét, jó esetben, utána 4-kor hazamennek, szülővel átnézik, olvasnak, szóbelit tanulnak... aztán máris este van, időben feküdjön le.
Szerintem nem erről kéne szólnia a gyerekkornak. Jobban figyelembe kéne venni az egyéni különbségeket, ki miben erős, miben gyenge, lehetőséget kéne adni lassabb és gyorsabb haladásra, illetve az érdeklődési kör támogatására. Persze ehhez kb 3-szor ennyi pedagógus kéne.
Szerintem jogos a panaszkodás.
Ráadásul a semmiért lesznek ennyire kifacsarva. Ez az oktatási rendszer egy nagy kalap kaki, sehol nem vagyunk év, sôt most már évtizedek óta.
Sok példát lehetne hozni, hogy máshol miért mûködik jobban, mik az elônyei és hátrányai egy oktatási rendszernek. Nekem Finnországból van tapasztalatom, ami az egyik legjobb. Nincs házi feladat. Vagyis de. Olyanok, hogy másszon fára a gyerek, kiránduljon és hasonlók. Legyen gyerekkora. És akkor hasonlítsuk össze, hogy a magyar vagy a finn (vagy más északi) gyerekekbôl lesznek sikeresebb felnôttek.
Szerintem is túl van lihegve. 3. osztályos a középső gyerek. 12.20-ra otthon van, heti két nap 13.20-ra. A lecke kész fél óra alatt. Nincs minden nap verstanulás se.
A délután egészében tud játszani, futkosni.
A napközisek az utolsó óra után mennek ki a játszóra. 3 körül vissza a terembe leckézni.
Szakkörre jár, de az inkább szórakozás.
Éneken kívül mindenből ötös, tanulmányi versenyekre jár.
A nagyobb nyolcosztályos gimibe jár. Ő se feszül meg a tanulásban. 4-es átlaggal zárja az évet. Különórák helyett játszik, focizik. Év végén voltak vizsgáik, akkor se ült estig a könyvek fölött.
Egy jó képessegű gyerek játszva teljesíti az alsó tagozatot.
Nekünk szerencsénk van,mert a lányom mint a szivacs úgy szívja a tananyagot. De látom néhány barátnőjét,osztálytársát, hogy küzdenek és suki után még órákat gyötrődnek egy-egy dogára.
Inkább úgy fogalmaznék,hogy ez a tetű oktatási rendszer marhára nem gyerekbarát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!