Aki több, mint 7 évesen indította iskolába gyermekét nem bánta meg?

Szia!

Én is 7 évesen kezdtem a sulit (júniusi vagyok). Semmi hátrányom nem volt, sőt inkább előnyöm (legalábbis én úgy éreztem), mivel már tudtam olvasni és egyszerűbb összeadásokat is tudtam. De ezen kívül nem tudom összehasonlítani magamat a 6 évesekkel, mivel nagyon kevesen voltak, talán 3-an vagy 4-en a 27-ből. És a kisebbek is "behozták a lemaradást", hiszen ők is megtanultak olvasni, stb.

A magassága nem fog számítani, hiszen az osztály nagy része valószínűleg szintén 7 évesen fog kezdeni.

8 evesen kezdtem a sulit es itt vagyok egy jo munka helyem van tudok angolul kicsit nemetul es par szot tovabbi 6 nyelven. most a szlovak erdekel nagyon. A suliba csak 1 dolgot bantam meg. Az egyik osztalytarsamat aki 7 even keresztul keseritette az eletem (meg vert egy lanyt 6.ban) de amugy latod h semmi bajom :D

viszont a dolog igazabol a tanartol is fugg. (2x kezdtem az elsot mert a tanar engem mar het evesen arcra mert ami szerintem gusztustalan.)

szoval a 2. elso osztalyt kezdtem 8 evesen.

meg meg annyi bokkeno volt regen h en bal kezes voltam es mondvan h nem szep at szoktattak jobb kezre amit most mar nem banok mert mindket kezes vagyok :D szoszerint.

ezek utan mi a velemenyed?

jól látod, a 90-es évek végén/2000-es évek elején jött ez divatba. Akkor az volt a ritka ha valaki 7 évesen kezdte. Mint pl. az én anyám aki 1969-ban született és 1976-ban kezdte a sulit, nagyanyám valamiért nem akarta hamarabb beadni.

Bátyám 6 évesen kezdte, én már 7.

De én úgy tudom hogy tavaly óta megint az a törvény hogy 6 évesen mennek iskolába a gyerekek, vagy vannak "kiskapuk"?

Azért én finomabban fogalmaznék, mint hogy „divatból” adják később a gyereket iskolába az emberek.

Ehhez a témához figyelembe kell venni, hogy az évek során változtatták a köznevelési törvényben a tankötelezettség időpontját is, és ez elég sokat számít:

„A gyermek abban az évben, amelynek május 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.”

vs.

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.” – jelenleg is ez van a közoktatási tv.-ben.

Az én gyerekkoromban augusztus 31. volt a határ, ebből adódóan én, aki szeptemberi voltam, közel 7 évesen kerültem suliba (és a legidősebbek közt voltam ott), pl. a legjobb barátnőm pedig a július végi születésével alig volt idősebb 6 évesnél, és a legfiatalabb volt az osztályban.

Egy jó példa, mennyit számít ez a kis eltérés:

A fiam idejében május 31. volt a határ, így ő július végi születésűként 7 éves 1 hónaposan ment suliba – és a legidősebbek közt van (vs. a fent említett, hasonlóan júliusi barátnőmmel). Mint írtam, most megint augusztus 31. a határidő, így ha most lenne kicsi a fiam, akkor 6 éves 1 hónaposan menne suliba.

Ergó csak a határidő módosítása számára azt jelentené, hogy 1 évvel korábban kezdni az iskolát.

Ahhoz, hogy a különböző országok között milyen különbségek vannak, íme egy áttekintés (igaz, ez 2009-es adatokat tartalmaz, azóta változhattak a dolok):

„Tankötelezettség alsó korhatára:

5 éves kor: Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Málta

6 éves kor: Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Dánia, Franciaország, Horvátország, Írország, Izland, Koszovó, Magyarország, Monte- negró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc**, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna

6/7 éves kor: Moldova, Oroszország, Szerbia

7 éves kor: Bulgária, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Svédország

Különböző módon szabályozzák az egyes államokban, hogy meddig kell a gyermeknek betöltenie a 4, 5 vagy 6 éves kort ahhoz, hogy a következő tanévben tankötelesnek számítson. A lehetséges dátumok között szerepel például július 1. (Észak-Írország), augusztus 1. (Dánia), augusztus 31. (Olaszország), szeptember 1. (Ausztria) vagy szep- tember 15. (Portugália). Angliában és Walesben három napot írnak elő az évben (augusz- tus 31., december 31., március 31.), amikor a gyermekeknek ötödik életévük betöltése után leghamarabb be kell csatlakozni az oktatási rendszerbe. Mindezektől eltérő rend- szert alkalmaz Norvégia, ahol abban a naptári évben kell iskolába íratni a gyermeket, amelyben betöltötte a 6. évét, és ugyancsak addig marad tanköteles, amely naptári évben betölti a 16. életévét.”

A saját tapasztalataimra alapozott véleményem egyébként az, hogy:

– Nem lehet általánosítgatni, kinek mikor lesz jó a suliban. Ha mégis kell, akkor azt mondanám, tapasztalatom szerint az olyan gyerekeket, akik bármilyen tekintetben „kilógnak”, nem érdemes sürgetni az iskolakezdéssel. Semmi baja nem lesz, ha idősebben megy suliba, sőt, ilyen korban baromi sokat számít fél év is.

– Az, hogy nagyon várja a sulit, jó kiindulópont, persze ettől még – ha nem jó kezekbe kerül – simán kihal a lelkes fény a szemében fél év alatt. (Persze, tudom, vannak igazán lelkiismeretes, hozzáértő pedagógusok, de sajnos a környezetemben elég kevés ilyet láttam, a legtöbb inkább kis egyengyerekeket akart idomítani, és a megalázás, gúnyolás, szívatás járt azoknak, akik bármilyen téren „mások” voltak, pl. részképességzavarosak.)

– Az igazán nagy növésű fiam (aki, mint írtam, nyári gyerekként 7 éves elmúlt, mikor kezdte a sulit nem a legnagyobb gyerek lett az osztályában, volt pár 6 éves, aki lekörözte. A magasságából később pedig csak előnye származott, mivel elég „galamblelkű” fajta, s mikor elkezdte rendszeresen szekálni egy osztálytársa (hátbarúgta, elgáncsolta és efféle „kedvességek”), és már mindent megpróbáltunk, hogy véget vessünk ennek („kerüld el, fiam”, a tanítónőnek szóltunk, stb.), végső elkeseredésemben azt mondtam, bántsa vissza a gyereket – s mivel méretbeli fölénnyel bírt, elég volt egyszer a „földre vinnie”, utána a másik békény hagyta, sőt, a fiam barátait is… Nem pártolom az erőszakot, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy van helyzet, amikor indokolt.

Kislányom júliusis születésű. Tavaly, éppen beötöltött 6 évesen kezdte az iskolát - sajnos. Az osztályban nagy volt a szórás, volt Ő, az éppen 6 éves, és voltak a 7,5-majdnem 8 éves gyerekek. Nem is bírta, így sajnos újra járja az elsőt. Az óvodában volt iskolaérettségi teszt, legalábbi annak mondták, az 85%-os lett, de mint mrciusban kiderült, az iskoalérettségei teszt az, amit pszichológius és gyógypedagógus együtt végez, na ilyen nem volt. Az oviba semmi gond nem volt, minden feladatot megcsinált, mégis kevés volt a sulihoz. Azt mondták, hogy ami azt az iskolaérettségi részt jelenti, hogy feladattudata van, szabálykövető, az alapján érett volt, de ami a készségeket érinti, nem, annak érnie kellett. Ja és vagy 100x végig hallgattam, hogy ilyen korú gyerekeket mérnek fel iskolaérettségin, és a magyar okatatás nem a 6 évesekre van szabva. Hát kösz. A gyerek és a saját kárunkon megtanultam.

A 7,5 évesen kezdi, nekem az lenne a gondom, hogy szerintem többet várnak el Tőle, mint egy 6,5 év körüli kezdésnél. Azért ebben a korban - a lányomon is látom - 2-3 hónap is nagyon sokat számít.