Milyen iskolába menjek majd?

Mindenki csak íróasztlos melót ajánlgat...

Nyugodtan menj el egy szakközép iskolába, ahol szakmát tanulhatsz. Irodakukacból annyi lesz mint a fene, amikor végeztek. Viszont ha szakma van a kezedben, elmehetsz oda is dolgozni, ha a család igényli a segítségedet anyagilag. Ha nem, a felsőoktatás mellett is van mihez nyúlnod. Informatikát, nyelvet szakkör szinten is tanulhatsz...

Az életben az lesz a fontos, hogy pénzt gyűjts, mert a lakhatásodat,a költségeidet ki kell fizetned. Ehhez a 30-as éveidig tanulhatsz, fejlődhetsz, gyűjtögethetsz. Utána lehet, a család lesz fontosabb, ha fiú vagy, de főleg ha lány...

Lehetőleg legyél minél függetlenebb, h akár a világ túlfelére is elmehess, ha NEKED fontos. (Én nő vagyok, és egy kicsit bánom, h a párjaim előbbre valóbbak voltak nálam. Sokat tanultam meló mellett is, de túl odaadó voltam. Ezt csinálhattam volna okosabban is.)

Én ruhagyártónak tanultam a 90-es években, mert kreatív voltam. Imádtam, de ez egy minimálbéres meló, és a kínai boltok bejövetelével már a méretre varrást sem volt értelme csinálni. (Magamnak sem.) Egyébként a varrást megtanulhattam volna otthon is hobbiszinten. Ebben viszont jó volt, h láttam a termelőüzem működését, tervezést, teljesítményt stb. Évekkel később olyan helyre kerültem, ahol jó volt, h a gyártás területén is otthon vagyok.

Kereskedelmet is választhatsz, az viszont szinte mindent lefed, ami az eladással, a másoknak kínálással, a többi emberrel való törődéssel és a saját vállalkozás ügyvitelével kapcsolatos.

Ha fiú vagy, akkor ne csak gimit válassz, hanem szakmát, ács, kőműves, villanyszerelő, autószerelő, ezekből műszaki érzéket kaphatsz, akár üzemi gyakorlatot, és mérnök is lehetsz kásőbb. Volt egy fiatal férfi ismerősünk, gimis végzettséggel. Szerinted mihez értett az életben? Igen, hobbi szinten is megtanulhatta volna, igazatok van. De pl a fenti szakmákat nem hiszem. Tehát ott állt az ismerős, és alig volt lehetősége, mert csak ennyihez értett.

A másik: Nyugaton nincsenek ráfeszülve a közép utáni AZONNAL felsőoktatásra, hanem elmennek gyakornoknak, külföldre, megkeresik, mire van szükségük, mire költsék a szüleik által összespórolt tandíjat.

A nyelvek fontosak, ezt látod. (A húgom egyik nyáron németből középfokúzott gimiben, a másikon angolból. Nagyon büszke vagyok rá.)

Az sem hátrány, ha koleszba mész, az is csak önállóságra nevel.

A lényeg: lehet úgy is csinálni, h kevésbé szerett munkát végzel, amivel jól keresel, és mellette a szeretett dologgal foglalkozol. Szerencsére ez az egész nem olyan súlyos dolog, mint ha levágnák a kezed, nem végleges és megmásíthatatlan. Nyugodtan nézz körül, járj börzékre, hallgass véleményeket.