2019 től 9 éves általános iskola?

24.es vagyok.

Neki még túl kemény lenne az első osztály, oké addig persze még fog változni,de a csodához kevés az a 1,5 év. Az új rendszernél meg nem egyből a mély vízbe menne, hanem szépen elkezdik felkészíteni arra a kő kemény tanulásra ami rá vár (a nagyobb most második és csak kapkodom a fejem attól a tempótól amit a suliba nyomnak,de nála nem is volt kérdés,hogy kezdje a sulit annak ellenére,hogy nyári születésű és biza nagyon jól megy neki és imád is tanulni). Szóval én ezt sokkal jobb dolognak tartom mint azt,hogy egyre több gyerek ismétli az ovit.

Szerintem nem lehet ennyire előre tervezni!

Amikor a lányom még középsős volt, az sem volt biztos, hogy egyáltalán integrálható lesz-e. Fél év alatt azonban rengeteget fejlődött, hat évesen iskolaérett volt (óvónők és szakértői bizottság vizsgálata alapján is). Akkor az volt a cél, hogy találjunk neki egy jó iskolát, jó tanító nénit. Ez szerencsére sikerült. Ennek ellenére az első év még picit döcögősen ment, még a második is egy kicsit, harmadik-negyedire pedig már kitűnő tanuló lett.

Mindig az aktuális helyzethez próbálunk meg rugalmasan alkalmazkodni, az éppen felmerülő problémákat kezelni. Nekem halvány fogalmam sincs arról, hogy milyen lesz a gyerekem 10 év múlva, hogyan fejlődnek a képességei, hogyan alakul a motivációja, hova veszik fel, stb.

Ha nekem a gyerekem 5 éves korában kellett volna a jövőjéről határozni (az akkori állapota alapján), akkor egészen biztosan nem úgy alakult volna az iskoláztatása, ahogy ténylegesen alakult. Én mindig csak a következő lépésre koncentrálok, ami a következő években a hatosztályos felvételi lesz, ami vagy sikerül, vagy nem. Az eredmények függvényében fogjuk újratervezni a helyzetet.

A 9 osztályos iskola tervezetéről általánosságban:

Valóban tendencia, hogy sok gyereket visszatartanak, abban a reményben, hogy az idő majd megold bizonyos dolgokat... csakhogy az idő önmagában nagyon kevés dolgot old meg, kompetenciákat fejleszteni legalábbis nem tud. Az óvodai alapprogram kifejezetten tiltja, hogy az óvoda iskolaelőkészítő funkciót töltsön be, maximum "fő alatt" tudnak az óvodapedagógusok az iskoláztatáshoz szükséges kompetenciákat fejleszteni, de ez semmiképpen nem módszeres és nem is hivatalos. Sok éves szakmai igény van arra, hogy legyen valamilyen átmenet az óvoda és az iskola között: a 9 osztályos általános iskola ezt lenne hivatott betölteni. Így valóban nem kellene visszatartani a gyerekeket az oviban abban a reményben, hogy hátha érnek egy év alatt (ami vagy bejön, vagy nem), hanem tényleges kompetenciafejlesztésben részesülnének. Az elképzelés szerintem kiváló, csak kérdés, hogy mi és mikor lesz belőle... Ha most lenne 5 éves a gyerekem, én nem kalkulálnék azzal, hogy ez az elképzelés tényleg megvalósul és ha igen, akkor az valóban optimális megoldás lesz, mert inkább lesz még kísérleti jellegű, mint kidolgozott rendszer.

Kedves Utolsó!

Az Óvodai Program nem tiltja, hogy az óvoda iskolaelőkészítő funkciót töltsön be. Pont ellenkezőleg, ez az egyik legfontosabb feladata. Ezért volt kötelező régóta iskola előtt legalább egy évet óvodába járni. Most meg már három éves kortól.

Csak nem "kis iskolát" kell játszani a gyerekekkel, hanem életkoruknak megfelelően foglalkozni velük. Mesélni: fejlődik a szókincsük, figyelmük, beszédértésük, gazdagodik az érzelmi életük. Kézműveskedni: ügyesedik a kezük (íráselőkészítés), ismerkednek az anyagokkal, terveznek, sorrendben ismételgetnek bizonyos cselekvéseket pl. egy papírkígyó meghajtogatásakor, számlálnak (Jut-e minden bohócnak orr? Hány hiányzik? Három bohócra hány fül kell? És így tovább. Foglalkoznak zenével, matematikával, fejlődik a gondolkodásuk, emlékezetük és minden alapképesség, ami a sikeres iskolai beváláshoz kell.

Persze hasznos, ha nem 28-an vannak a csoportban, van állandó dadus, aki nem három csoportba rohangál, az óvónő a munkaidő után hazamehet pihenni és nem a másodállásába, vagy rosszabb esetben a szomszéd csoportba helyettesíteni, ha nem kell minden tevékenységet három helyen adminisztrálni (de sajnos kell), ha a vegyes életkorú csoportokban kisebb a létszám, nagyobb a tér, és szívvel lélekkel ott vannak az óvónők. (Akadályozó tényezőket lásd előbb.)

A különleges igényű gyerekeket nem is említettem. Nekik természetesen ott a helyük a többiek között (néhány egészen speciális esettől eltekintve), de egy csoportban nem lehetne 5-6 ilyen gyerek, esetleg plusz személyzet is kell melléjük, és jó lenne, ha nem maximumra feltöltött csoportokba préselnék be őket n+1.-nek.

Rögtön hatékonyabb lenne az iskolaelőkészítés.

Az otthoni tanítgatáshoz: Még mindig küzdök, hogy az elsősök egy része ne bö meg lö betűt mondjon, ahogy otthon hallotta. Nem értik szegények, mit jelent a "böe" meg a "löe" és miért nem úgy írjuk, hogy "br, sr".

Aki em és es bet tanult, annak se sokkal könnyebb. Náluk Emese könnyen lesz "mse".

Mondjátok inkább, hogy "baba betű, Laci betű" vagy valami hasonló, és a titkos nevük "b és l" szigorúan magánhangzó nélkül.