Miért érdekli az iskolát, hogy a szülő hol és mit dolgozik?

Pedig igenis ítélkeznek.Tisztán emlékszem ,hogy ált.iskolás koromban mennyit szemétkedett velem és gúnyolódott rajtam a tanító...mindez 2. osztályban.Anyám bolti eladó volt apám sofőr...ha csak egy napot késett bármi befizetnivaló ,anyámat porig alázta az osztályfőnök.Persze a pedagógus szülők gyereke az más volt.Aztán "felvételi" egy elit gimibe...olyasmiket kérdeztek ,hogy hányszor járunk üdülni egy évben ,ültem-e már repülőn...

Nem az a szégyellnivaló ,hogy az ember takarító ,hanem az önmagukat "értelmiséginek" valló emberek hozzáállását.

Aki nem érezte a saját bőrén, hogy hogy ítélnek meg tévesen, illetve hogy élnek vissza ezekkel az adatokkal, az nem értheti.

Szüleim értelmes, okos, de nem értelmiségi emberek voltak. Apukám pl.: anyagi okok miatt nem tanult tovább, helyette kitaníttatta 3 testvérét az apjuk halála után, s csak ő nem szerzett diplomát, mert 14 éves kora óta melózott, hogy ezt megtehesse. Később estin megcsinálta az érettségit.

Általános iskola alsóban végig csalónak hittek, folyton éreztették, hogy nem létezik, hogy a fizikai melós gyereke mindenféle segítség nélkül jól tanul. Csak akkor szűnt meg az ítélkezés, amikor felsőbe léptem új tanárokhoz.

Ugyanakkor végig elvárták volba, hogy nyomdai dolgozóként apukám lopja a papírt, mert kell órára (nem volt hajlandó).

Mert undok, előítéletes tanárok vannak.

Még annyi eszük sincs, hogy hiába kérik el a munkahely telefonszámát, NEM fogják ott felvenni, mert egy átlag magyar munkahelyen nem szabad magánügyben telefonálgatni.

Fröcsög a tanárokból az előítélet. Lenézik a szegényeket és az egyedülálló anyukákat.

Még hasznot is akarnak húzni, pl. bolti eladó gyerekét nyúzzák, h "a te anyukád ott dolgozik, nem tudna-e olcsóbban beszerezni ezt meg azt".

Érdekes kérdés, érdekes válaszokkal. Ha jól értem, arra jutottatok, hogy statisztikai célokat szolgál a szülők foglalkozásának megadása (egyébként nálunk csak ezt kérték, a munkahelyet nem, tehát biztos, hogy nem az elérhetőség miatt kellett).

„Illetve a másik, amikor a végzettséget nézzük, tobbdiplomas, diplomás, érettségizett, stb, ehhez viszonyítva milyenek az átlagok. Tetszik vagy sem, a magasabb végzettségű, illetve szellemi foglalkozasu szülők többsége esetén magasabb az átlag, mint a csak erettsegizettek esetén.”

Létezik olyan, hogy a végzettségeket is kérik a szülőktől? Mert a foglalkozásból elég nagy hibaaránnyal lehet csak következtetni arra, hogy hány/milyen diplomája van valakinek. Legalábbis az én ismeretségi körömben van menedzser vagy programozó diploma nélkül, de ugyanígy diplomás fordrász, vagy közgazdász és bölcsész diplomával is bíró „szellemi szabadfoglalkozású” is.

Nem tudom miben nyilvánulhat meg a megkülönböztetés.

Jegyekben semmiféleképpen nem. Amikor dolgozatot írunk, nem találomra kapjuk a jegyeket. Nem tudom, hogy a szülők tudnak e róla, de vannak ponthatárok(pl.:0-10 ig egyes, 11-20ig kettes, stb.). Nem a szülő kapja a jegyet, hanem a diák, és nem pofára, hanem a megírt dolgozatra. Ha mégis pofára mennek a jegyek, jelezni kell a dirinek. Ha ez nem hat, sulit kell váltani, oszt kész.

Amúgy engem nem nagyon zavar, ha a mindenféle irodai barom esténként arra veri ki, hogy a faterom mérnők, vagy büfés.