A szülői értekezleten az alábbi problémákat sorolta fel az osztályfőnök, hogyan lehetne javítani ezeken a dolgokon? (1. osztályos)

Először is kérd meg az osztályfőnököt, hogy ne szülőin mindenki előtt teregesse ki a gyerekeid problémáit, hanem mondja el négyszemközt fogadó órán.

Így csak még rosszabb lesz a többi gyerekkel a kapcsolat, ha otthon is azt hallják a saját szüleiktől, hogy de rossz ez a Juliska, végig őt szidta az osztályfőnök az értekezleten.

Nevelési tanácsadót nem javasolta? Helyedben oda mennék vele, figyelemzavar okozhat tanulási vagy beilleszkedési gondot, nem ártana ha megnézné egy szakértő.

Véleményem szerint ezeknek a "problémáknak" jó része egyáltalán nem hiba. Egy gyerek személyiségét a beilleszkedés felé formálni csak akkor szabad, ha kifejezetten élérevasalt mintapolgárt szeretnél nevelni, aki aztán nem tud mit kezdeni, ha ismeretlen szituációval találkozik a való életben. Ez a fiús viselkedés meg kifejezetten felhúzott, azt hittem, túl vagyunk már az ilyen nemi sztereotípiákon.

Keress olyasmit, ami leköti a figyelmét (valami játékot vagy történetet), és azzal gyakoroljatok, hogy megjegyezze, és hogy tegyen fel róla kérdéseket.

Felháborítónak tartom ezt a felsorolást, és erősen elgondolkodnék, hogy megfelelő helyen van-e a lányom, ha így gondolkodnak róla azok, akikre rábíztam. Elsős, és már becsmérlik és ítélkeznek felette, és NOVEMBER van. 3 hónap alatt sikeresen beskatulyázták, kritizálják és megszólják.

Min kéne javítani? Az iskolát kell lecserélni! Minél előbb, annál jobb! N31

Fius viselkedéssel ne foglalkozz...

Beszéd: mindenképpen ha otthon beszélgettek, akkor ha mondani akar valamit, akkor csendre intitek és ha ti befejeztétek akkor mondhatja ö amit akar. Az oviban nálunk (külföld), már most az ovonönek van egy "csend roka" kéz mozdulata, így mikor egy gyerek bekiabál csak felmutatja neki a kezét és az tudja, hogy neki most csendbe kell lennie.

Szerintem több koncentrációs játékokat kellene otthon játszani, pl memoria, de a legtöbb társasjáték, kártyajáték pont erre tanít. Kezdj el vele sakkozni 5 éves kor felett már megtanulható a játék.

De van ezer társas is.

Biztosan nem ö lesz az osztály elsö, de lehet javítani és sok odafigyeléssel tudsz neki segíteni.

Amit leírtál, az pont a lányom. Én 1 évig hallgattam az osztályfőnöktől, hogy milyen:

-Soha nem tudja hol tartanak, álmodozik.

-Amikor beér az órára a gyerek szó szerint ráugrik, úgy szereti, ölelgeti.

-Tornaórán agresszív, löködi a többieket.

-A rossz fiúkkal barátkozik.

-Nem tartja be a szabályokat, sokszor jár a szája, oda nem illő megjegyzései vannak.

Egy évig utáltuk egymást a tanárnővel. Többször elmondta, hogy magyarázzam már el neki, hogy ez egy iskola, és itt hogy kell viselkedni. Meg hogy semmi gond nem lenne, ha kicsit figyelne órán. Amikor leültem a tanítónővel beszélgetni, hogy mit lát problémának, és szerinte én mit változtassak, azt mondta bizonyára nem szeretjük otthon eléggé, mert önbizalomhiánya van. Amikor én elmondtam, hogy szerintem ŐK mit csinálnak rosszul, megsértődött, és utána került,fogadóórát nem volt hajlandó adni.

Elvittem kivizsgálásra. Sajnos teljesen ledöbbentem, mert ADHD-s a lányom, inkább a figyelemzavaros kategória, de az impulzivitás is ott van, persze.

Amit eddig hallottam róla az kb. az, hogy nem tudnak megülni a fenekükön, agresszívak, stb. A lányom meg pont nem ilyen.

Azóta olvastam róla sokat, és sajnos szinte minden igaz rá. Szerencsére a dühkitörések meg a dacos opponálás nem (bár a suliban csinálja, mert a tanár próbálja fegyelmezni, és ezt nem fogadja el). Itthon viszont egészen jól kezelhető, bár csak a szeretettel, a kedvemért bármit megtesz.

Nekünk viszont rögtön a gyógyszeres kezelést javasolták, amin teljesen ledöbbentem, mert nem az a fajta, aki szétveri az osztályt.

Az iskolaváltáson mi is sokat gondolkodtunk, de elég nagy gond lenne. Ez egy 16 fős osztály, és ahova tudtam volna vinni, mindenhol kb. 30 fő lett volna, ami szerintem nagyon sok neki. És ugye nem lehet tudni, hogy ezt az adott pedagógus majd hogy kezeli. De amióta megtudtuk, hogy ez a helyzet, már eszembe sincs máshova vinni. Úgy nézem, hogy a tanítónő is a fejéhez kapott, előre ültették, felírják nekem a leckét, a gyereknek folyton mutatja, hogy hol tartunk. Már nem cseszegetik annyit. Remélem ez így is marad. Sajnos a jegyei 3-ok, pedig elég sokat gyakorolok vele, és ami szintén fura az ilyen gyerekeknél, hogy még hajlandó is rá. De vagy fél óra megcsinálni egy 5 perces feladatot, annyira nem is érdekli az egész.

Bocsi, ez kicsit off, de mi az hogy fiús a viselkedése? Ez alatt mit értett a tanárnő?

Most már az iskolában is ráerőszakolják a gyerekre, hogy milyennek KELL lennie?

Tavaly volt elsős a fiam, róla is az elejétől kezdve ilyeneket mondott a tanítónéni. Amúgy egy kiemelkedően intelligens gyerekről van szó (nem én mondom, próbaként csináltak vele tesztet, ismerős foglalkozik ilyennel). Év közepére már folyamatos konfliktus volt a gyerek és az osztályfőnök között, én meg próbáltam együttműködni, de ez számtalanszor meg lett kérdőjelezve a pedagógus részéről. Katasztrofális volt a helyzet. Közben elvittem a gyereket a gyermekpszichiátriára, ott kiderítették, hogy ADHD-s. Utána elvittem a nevtanba, ott kiderítették, hogy nincs semmi baja.

Végül átvittem másik suliba, idén ősszel ott kezdett. És láss csodát, megszűnt minden probléma. Nem kiabál közbe, nem próbál parancsolgatni a többi gyereknek, nem csapong, alig-alig kell rászólni valamiért, a felszerelésére is sokkal jobban vigyáz, arról nem is beszélve, hogy itt csupa jó jegyeket hoz haza, négyes-ötös szinten van mindenből és folyamatosan kapja a dicséreteket az órai munkájára. Ja, és amúgy ez egy erősebb suli, mint az előző.

Én meg örülök neki, hogy nem fogadtam el kapásból az első szakvéleményt, és nem kezdtem el gyógyszert adni a gyereknek, ahogy tanácsolták. Mondjuk azt aláírom, hogy talán valamivel nehezebb neki odafigyelni, koncentrálni, mint a gyerekek többségének, de ez messze nem olyan súlyos, hogy gyógyszer kelljen, és mindenféle különleges bánásmód nélkül is tök jól boldogul.

Én nagyon remélem, hogy nektek nem lesz olyan szörnyű az első iskolai évetek, mint nekünk, de ha nem javul a helyzet, én elgondolkodnék a váltáson. Persze nem látok bele, nem tudom, hogy nálatok mi okozza a gondot, de nekem hasonló tapasztalataim voltak tavaly, és kiderült, hogy pusztán a rendkívül felkészületlen pedagógus + iszonyúan problémás osztály párosítás okozta a gondokat. Most sikerült két tényleg gyerekcentrikus, határozott, de elkötelezett tanítónénit találnom, akiknek érdekes módon nincs problémájuk a gyerekkel. Nem mondom, itt is vannak problémásabb gyerekek, de itt nincs az a káosz, mint a régi osztályában volt, mert tényleg rátermettek a tanítónénik. Egyébként meg tök kedves mindkettő, a gyerekem imádja őket, szóval nem valami börtönőr típusról van szó, csak azért tudják a gyerekek, hogy mit lehet és mit nem.