Ha egy hiperaktiv gyermek súlyos figyelemzavarára a pszichiáter gyógyszert adna, viszont tanítónénije nem szeretné a gyógyszerelést, akkor mi a helyes?

"Mint már írtam a tanárnő elmondása szerint "kezelhető, együttműködik" ,mindamellett,hogy nyugtalan, izgága. "

Szerintem itt az a fontos kérdés, hogy ezt a tanárnő mikor tapasztalta. Akkor amikor éppen gyógyszert szedett vagy amikor nem szedett gyógyszert?

Ha nem járt még úgy suliba, hogy nem volt gyógyszer, akkor még nem tudjátok, hogy milyen lenne nélküle. Azt gondold végig, hogy vállalod-e a kockázatot egy esetleges gyógyszer abbahagyással, vagyis kipróbálnád-e nélküle úgy, hogy benne van a pakliban egy marha nagy romlás? Én legalábbis ezen agyalnék.

Még annyit, hogy én sem vagyok gyógyszerpárti egyáltalán, de van amikor kell és kész, mert a gyereknek ez az érdeke. Az egy dolog, hogy a gyógyszer önmagában egy nem jó dolog, nagyon rossz, ha valakinek állandóan szednie kell és úgymond függ tőle, de az is baromira rossz ám, amikor egy gyerek a betegsége miatt nem tud normál életet élni. Egy erősen ADHD-s gyerek nem csak izgága simán, hanem szenved a saját állapotától. Szóval kár az anyukában bűntudatot kellteni a gyógyszerek miatt, nem ismerjük a gyerekét, nem tudjuk milyen, hogyan él.

Például ha egy felnőttnek migrénje van, de gyógyszer nélkül is tud normálisan dolgozni, élni, akkor nemvesz be gyógyszert, de ha annyira rosszul van, hogy nem képes ellátni a családját, magát, nem áll helyt a munkahelyén, akkor nyilván be fog rá venni egy gyógyszert, de igaz ez bármilyen más betegségre is, amihez alkalmi vagy akár állandó gyógyszerszedés szükséges.

Ebben igazad van abszolút, csak tudod "a gyógyszerszedéssel" a figyelemzavara ugyan nem fog megoldódni. Azt elérik, hogy antipszichotikumokkal lenyugtatják, rosszabb esetben akár nyálcsorgató barmot csinálnak belőle, aki naná nem lesz hyperaktív, de hogy a koncentráció-képessége romlik, az biztos, és hogy hosszú távon a gyógyszerezés borzalmas neurológiai és pszichés károkat okoz, na az is biztos.

Úgyhogy érdemes ezt nagyon átgondolni, mielőtt léptek bármerre!

Na az nem ilyen játék! Az bizony olyan függőséget fok kialakítani, hogy nem úgy van az h egyszer csak abba hagyod :(

Igen, valóban nagyon nehéz a döntés, de sokadszorra se tudok jobbat ajánlani, minthogy nagyon sürgősen vigyétek el klinikai szakpszichológushoz, és pár hét alatt kiderül, mi lenne a legjobb. de ne várj még hónapokat ezzel!!!

Ha rövidlátó lenne, nem vennél szemüveget neki, mert azért ha kicsit hunyorog meg gondolkodik, majdnem mindig jól következteti ki, mi van a táblán?

Szegény kis figyelemzavarosod pont így szenved, hogy a figyelmi nehézségei ellenére valahogy lépést tartson a többiekkel. Komoly lelki problémákat okoz, ha valaki érzi magáról, hogy nem hülye, de az iskola rendszeresen gyenge-közepes teljesítményről ad neki visszajelzést, hiszen képtelen egy számonkérésnél folyamatosan 40-45 percig koncentrálni. Sőt, már a tanulásba is sokszoros erőfeszítést kell befektetnie, hiszen nem tud kitartóan figyelni. A kezeletlen ADHD-nak legalább annyi kockázata van a depressziótól kezdve az antiszociális viselkedésig, mint a gyógyszeres kezelésnek. Sőt, a jól beállított gyógyszer sikerélményhez juttat, lehetővé teszi a tényleges képességek kibontakoztatását és ezzel véd a későbbi pszichés problémákkal szemben.