A te gyereked is nehezen tanult meg olvasni?

Nyugi!!!!!

Miért kellene három hónap után folyamatosan értően olvasni a gyerkőcnek????

Milyen módszerrel tanulnak? Az alapján lehetne még gyakorlófeladatokat keresni neki

Nyugi nálunk is ez megy, az én idegrendszerem is alakulóban..:)

Teljesen más amit elolvas, mint amit össze, mintha meg akarná tanulni sorrendben, vagy nem tudom..

De öcsikém is ugyanannyi idős, mint a lányom, és vele is ugyanez van. Türelem és türelem..:) Szúszáááá..:)

Idővel jobb lesz! :)

Pár héttel ezelőtt még én is menthetetlennek ítéltem a helyzetet, de most már tök elégedett vagyok, szerintem jól haladnak.

Még nincs 3 hónapja, hogy elkezdték tanulni a betűket, tehát még nem volt annyi idő rögzülnie a dolgoknak és ráadásul rengeteg új infót kapnak minden nap.

Szerintem egyelőre maradjatok a 2 betűs szótagoknál, gyakoroljátok azokat, amiket órán már olvastak és sok türelemmel és kitartással biztosan menni fog!

Ja és ami nagyon fontos, hogy otthon max. 20-30 percet foglalkozzon a tanulással, inkább játsszon és pihenjen sokat, azt meg főleg ne érezze, hogy te ezen stresszelsz! :)

Szia! Én is nyugatni szeretnélek, légy türelmes, alig kezdődött el még suli. Persze én könnyen beszélek, mert már túljutottunk ezen a korszakon, de én is ideges voltam kissé, mert a gyerekem fél évig úgy tűnt, nem érti, hogy pl. a B betűt miért nem „bé”-nek kell kiolvasni egy szóban, ha egyszer „bé” a betű neve (pl. a betű szót „béetéű”-nek olvasta). Aztán egyszer csak „bekattant” nála valami, és onnan kezdve jól olvasott.

Én nem vagyok az otthoni szadizás híve, ezért mi eleinte úgy „gyakoroltattuk”, hogy az esti mesénél megkértem, mindig ő olvassa el a mese címét… aztán az első bekezdését… aztán első utáni nyáron kapott gyerekeknek való, nagybetűs könyveket, képregényt – ezeket már egyedül olvasta. Nem haladt iszonyú tempóval velük, de élvezte, és észre sem vette, hogy gyakorol így.

Nálunk a tanítónő azt mondta, szerencsére már nincs a „decemberre írni és olvasni kell a gyereknek” elv érvényben, azt nem tudom, ők elsőben hogyan olvastak, másodikban mondatonként más-más gyerek olvasta az olvasmányokat, arra emlékszem (mert erre az én gyerekem panaszkodott, hogy mire rá kerülne a sor, totál elkalandozik, és nem tudja, hol tartanak :).

Nyugtatásképpen idemásolom Vekerdy szórakoztató (és igaz) leírását az otthoni tanulásról:

„Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy minden szülő saját gyermekének a legrosszabb korrepetítora. Hogy néz ki egy családi korrepetálás? Első három perc: „Úristen, a gyerekem tényleg butább, mint gondoltam”. Második három perc: „A gyerekem nemcsak buta, de jellemtelen is. - Zsófikám, mit csinálsz az asztal alatt, amíg én a matematikáddal a lelkemet teszem ki? - Semmit apa, figyelek. - Figyelsz? Még hazudsz is? Nem a kenyérgalacsint gyurbikálod?”. Harmadik három perc: „Ez a gyerek engem nem szeret!”. A tizedik percben a szülő elkeseredetten üvölt, a gyerek pedig sír. Ez a normális szülői korrepetálás lefutási görbéje jó szülő, jó gyerek és jó kapcsolat esetén.”

Jól értem, elsős a gyerkőc???

Jézusom, ne legyél már ennyire türelmetlen!!! Ha siettetik az olvasástanulást, az egy egész életre hazavághatja a gyerek tanulmányait, lehet, hogy végig olvasási és szövegértési gondokkal fog küzködni, gyűlölni fogja az olvasást, a tanulást....

Én hálát adok az égnek, hogy olyan tanítónénink van, aki kerek perec megmondta, NEM fogja megtanítani őket olvasni karácsonyra, (hülye régi mentalitás), írni meg majd még később fognak. Alig van leckéjük, tanórákon kijárnak a játszótérre levegőzni. Lassan, komótosan, de biztos alapokra építkezve haladnak.

Ennek ellenére, vagy épp ezért, a lányom itthon bármi írott szöveg elé kerül, folyton betűzgeti, ha nem ismer egy betűt, jön,és kérdezi (engem meg ez visz a sírba). Van egy olyan könyvecskéje, hogy szótagolós mesék (Sparban vettük pár száz forintért), és teljesen önállóan kibogarászott 2-3 mondatot.

Szóval én abszolút ellene vagyok ennek a siettetős, agyon terhelős tanítási módszernek, és ezt szem előtt tartva választottuk az iskolát is. Én nagyon fontosnak tartom az olvasást, MINDEN tanulmány alapja, a gyerek egész jövője függhet tőle. Épp ezért, hogy az a tudás inkább lassan, de biztosan alakuljon ki!!!!

Amit tehetsz, hogy türelmes leszel! Igen, gyakoroljatok otthon kitartóan, de inkább kisebb léptekben haladjatok!

Egyébként milyen módszerrel tanítják őket? Hangoztató elemző? Ha igen, akkor menjetek vissza az elejére, szavakat bontsátok hangokra. A lányomnak ez megmondom őszintén nagyon nehezen akart kialakulni.Kb. másfél hónapja még nem tudta elbetűzni, hogy pl. f-é-s-ű.

Tanító néni nyugtatgatott, hogy türelem, majd beérik. És egyik napról a másikra valóban beért, egyszer csak azt vettem észre, hogy hall egy szót, és már betűzi is. Most meg már önszorgalomból olvas. Szóval én ezért hiszek a lassabb, türelmesebb oktatában.

Nem gáz, hogy csak két betűs szavakat olvas!!!

Ha a két betű összeolvasása már jól megy, jöhetnek a 2+2 szótagú szavak pl. pi-pa, ka-pu, stb... Szótagolva elolvassa, majd kimondja egyben. Eleinte vissza kell kérdezni, mit jelent az adott szó, vagy mondass vele mondatot, hogy érti-e, amit olvas. Pl. A pipi csipog.

Ne aggódj, bele fog jönni! És örülj annak, hogy szótagolva tanulnak olvasni :)